Vezet a nyúl a tojás előtt

Kevesebb bevonómasszát használnak fel a gyártók, míg pár évvel ezelőtt a negyven százalékot is elérte a gyengébb minőségű figurális termékek aránya, addig mára nyolc százalékra zsugorodott ez az érték – tudtuk meg az iparág érdekképviseletétől. A magyarok keresik a magasabb beltartalmi értékű termékeket, ám évente nagyjából három kilogramm csokoládé elfogyasztásával még mindig az unió hátsó harmadában foglalunk helyet. Eközben a világban egyre újabb és újabb innovációkkal, valamint a méltányos kereskedelem kiterjesztésével igyekeznek fellendíteni a szektort.

Mindinkább visszaszorul a polcokról a korábban sajnálatosan elterjedt bevonómassza: míg 2006-ban a szezonális csokoládéfigurák akár negyven százalékban is e gyengébb minőségű alapanyagból készültek, addig 2014-ben már csak nyolc százalékot tett ki e termékkör – mondta egy közelmúltban rendezett háttérbeszélgetésen Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. A szezonális édességekre (húsvéti, karácsonyi ünnepkör idején) a Nielsen piackutatási adatai szerint négymilliárd forintot költenek a magyarok, ami közel 850 tonna finomság megvásárlását jelenti. A húsvéti édességek közül a csokoládényúl vezet a csokitojással szemben, ám a két termék között mért különbség elenyésző, csupán két százalék.

Sánta Sándor az iparág nehézségeit ecsetelve elmondta, hogy bár sokan próbálnak beruházni a szektorban, ami örvendetes, ám nehéz képzett szakembert találni, mára épp csak kétezren dolgoznak az édességiparban idehaza, ami részben a rossz szakképzési rendszer számlájára írható.

Dráguló édesség

A csokoládé ára is növekedett az utóbbi időszakban, aminek egyik oka, hogy magasba szökött a kakaó ára, egy tonna 2300 angol fontba kerül (több mint 900 ezer forint). A szakemberhiány nemcsak idehaza, hanem az ültetvényeken is jelentkezik. Ezért több cég vagy szervezet a méltányos kereskedelemmel (fair trade) igyekszik minél több pénzt visszajuttatni a termelőkhöz, akik ezzel érdekeltté válnak a termelésben, sőt, a jó minőségű alapanyag előállításában.

Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a kereslet a csokoládé iránt világszerte, ami szintén árdrágító hatású. Itthon ennek ellenére tavaly újra növekedésnek indult a piac, amely a népegészségügyi termékadó (chipsadó) bevezetését követően mélypontra került. Megállapítható, hogy a magyarok ragaszkodnak a márkákhoz, amelyeket megkedveltek, és ma már elvárják, hogy a csokoládé legyen ízletesebb, és magasabb beltartalmi értéket képviseljen.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!