5 érv, hogy miért jó introvertáltnak lenni

Félénkek, unalmasak és be vannak gubózva – mondják gyakran az introvertált emberekre, hiszen nem sok mindent mutatnak meg magukból. Ám ez a feltételezés leginkább azoknak a kultúráknak a téves megítélése, ahol túlságosan felértékelik a nyitottságot és a bőbeszédűséget, ráadásul a rámenősséget tartják a sikeres élet kulcsának.

Összegyűjtöttünk néhány érvet, amik igazolják, hogy az introvertált emberek nemhogy nem antiszociálisak, de kimondottan érdekesek, intelligensek és ezért bizony vonzóak is.

Jó társaság és hallgatóság

Ebben az extravertáltságot idealizáló világban azokat tartják társasági embereknek, akik aktívak, kezdeményezőek és beszédesek, míg az introvertáltak fesztelen természetükkel és nyugodtságukkal kilógnak a sorból. Tévesen szégyenlősnek bélyegzik meg őket, holott a félénkség a társadalmi megítéléstől való félelmet jelenti, aminek semmi köze a tartózkodó természethez. A zárkózott emberek nem fecsegnek fölöslegesen, hangjukat leginkább akkor lehet hallani, ha valami igazán fontosat szeretnének mondani, olyankor viszont mondandójukkal azonnal felkeltik a hallgatóság érdeklődését és akaratlanul is a középpontba kerülnek. Igaz, hogy nagy tömegben kényelmetlenül érezhetik magukat, de kisebb társaságban nagyon is urai a helyzetnek. Jordan Gray párkapcsolati tanácsadó szerint ráadásul a gyakori félrevonulás és az egyedül elmélkedés még nem jelenti azt, hogy barátságtalanok és távolságtartóak lennének, sőt: attól függetlenül, hogy tovább tarthat, amíg megnyílnak mások felé, nagyon is kedvesek és odaadóak.

„Felszínes ismeretségek helyett kevesebb, de közeli és értékes baráti kapcsolatot ápolnak, törődőek és őszinte érdeklődéssel figyelnek a környezetükre. Az introvertált emberek nem beszélnek soron kívül, ritkán vágnak mások szavába – hiszen általában többet hallgatnak, mint amennyit beszélnek – és nem is feltétlenül azért hallgatnak meg másokat, hogy tanácsokat osztogassanak, hanem azért, hogy megértsék a beszélgetőpartnerüket – ez a hozzáállás pedig egy párkapcsolatban sem hátrány” – írja a szakértő a weboldalán.

Álmodoznak, ezért kreatívak

Arról már írtunk korábban, hogy az ábrándozás nem bűn, de még csak nem is időpocsékolás, sőt, a látszat ellenére nagyon is hasznos tevékenység. Scott Berry Kaufman pszichológus és kollégái is egyetértenek Daniel Golemannal abban, hogy az elkalandozás együtt jár a kreativitással. Nos, a zárkózott emberek ilyenek: tele vannak fantáziadús gondolatokkal és az ábrándozás során általában valami nem mindennapi ötlettel rukkolnak elő, amit szívesen és lelkesen meg is osztanak másokkal.

Csíkszentmihályi Mihály és Gregory Feist pszichológusok szerint egyes szakterületek legkreatívabb képviselői gyakran befelé fordulóak, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a kreatív sikerek egyik legfontosabb feltétele a magány, amikor az ember kötöttségek és megszakítás nélkül tud elmélkedni, alkotni, kérdéseket feltenni és monológokat folytatni magában. Susan Cain Csend – A hallgatás ereje egy harsány világban című könyvében azt írja, introvertált emberek nélkül nem létezne Az eltűnt idő nyomában, a relativitáselmélet, Chopin noktürnjei, de a Google sem. Ez a fajta vágyott és produktív magány lehetővé teszi, hogy az introvertált emberek elmélyedjenek egy témában és csendben annak mestereivé váljanak. Gondoljon bele: Albert Einstein, Charles Darwin vagy Steven Spielberg is – amikor csak tehette – kerülte a nagy társaságot, mégsem voltak elveszett emberek, sőt.

Hihetetlenül motiváltak

És ezzel a környezetük számára is példát mutathatnak. Céljaik elérésében a sekély és felszínes ösztönzőerők (anyagi javak, pénzjutalom, elismerés, hírnév) helyett mélyebb, belső motivációk játszanak szerepet, vagyis tetteik mozgatórugója általában maga a cselekedetben rejlő öröm. Tudják, kik ők, hol a helyük és mi a dolguk a világban, éppen ezért akár a kockázatok és kellemetlenségek ellenére is szenvedélyesen csinálják azt, amiben jók – írja Gregory Mitchell agykutató a Mind Development oldalon. Az introvertált személyek ráadásul kiválóan tudnak összpontosítani és képesek hosszasan elmélyedni egy-egy munkafolyamatban, ez a kíváncsiság, önmotiváció és elkötelezettség pedig tagadhatatlanul inspiráló és megnyerő tulajdonság nem csak a magánéletben, de egy nyüzsgő munkahelyen is.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!