6 boldogságtrükk a legboldogabb néptől

Évek óta a dánok vezetik a legboldogabb népek listáját, Helen Russell, a The Year of Living Danishly című könyv szerzője pedig most az ABC-nek szedte össze, hogy mi az a 6 dolog, amit bárki elleshet tőlük. Persze akad köztük olyan, ami nem vehető át egy az egyben, de gondolatébresztőnek mindegyik tökéletes.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. június 11. Vajda Boglárka

Évek óta a dánok vezetik a legboldogabb népek listáját, Helen Russell, a The Year of Living Danishly című könyv szerzője pedig most az ABC-nek szedte össze, hogy mi az a 6 dolog, amit bárki elleshet tőlük. Persze akad köztük olyan, ami nem vehető át egy az egyben, de gondolatébresztőnek mindegyik tökéletes.


1. Bizalom mindenek felettt
 
Azt mondják, ez az első számú oka annak, hogy a dánok ennyire boldogok. De mégis hogy néz ki ez a mindennapjaikban? Az ország lakosai annyira bíznak a másikban, hogy simán kint hagyják a gyereküket a babakocsiban addig, amíg ők beugranak egy kávéért valahova. (Kontrasztként elég a magyar Csellengők című műsorra gondolni, amelynek intrójában pont egy ilyen szituációban raboltak el egy babát az édesanyjától.)
 
Míg Dániában tízből nyolcan feltétel nélkül megbíznak a másikban, addig az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 50 évben ez az érték hatról a felére zuhant. Ennek oka lehet, hogy a skandináv országban már az óvodákban és az iskolákban is azt tanítják a gyerekeknek, hogy a világ igazából egy jó hely – gazdaságilag is, hiszen a dánok tudják, hogy az adókból fenntartott jóléti rendszer őket szolgálja, az országuk pedig a legkevésbé korruptabb az Európai Unióban.
 
 
2. Apropó adók: ne panaszkodjunk miattuk!
 
Ez egy olyan pont, amit felesleges összehasonlítani a hazai helyzettel, mindenesetre elgondolkodtató, hogy bár Dánia az EU legdrágább országa és ez azt jelenti, az adók is elképesztően magasak, az emberek mégis “örömmel” fizetik őket. Hogy miért?
 
Ismét felbukkan az első pontban említett bizalom: az embereknek azért nem fáj, hogy az állam nagy szeletet harap el a jövedelmükből, mert úgy érzik, hogy az majd bölcsen költi el oktatásra, egészségügyre, családdal kapcsolatos juttatásokra, és mert bíznak abban, hogy mindenki más is magára vállalja a terhet.
 
 
3. Hygge!
 
Egyetlen szó, mégis minden benne van, ami a dán életérzést tükrözi: az ország lakói rájöttek arra, hogy (főleg a sötét téli napokon) a családdal kávé/torta/sör társaságában eltöltött pihenőidő elképesztően jó hatással van a lélekre. A hygge (ejtve talán a hűge áll a legközelebb a valósághoz) lehet főnév és melléknév is, Russell szerint pedig a legtalálóbb meghatározás a “bármiféle zavaró vagy érzelmileg felkavaró dolog teljes hiánya”. Ne feledje a gyertyákat sem: a dánok mindenki másnál többet égetnek el évente.
 
A hyggének története is van: október és március között olyan hideg is sötét van az országban, hogy a család nélkül nehezen élhető túl (akár élelemszerzés szempontjából is) ez a fél év. Bár ma már létezik központi fűtés és online vásárlás (és persze Netflix), de az összejövetelek így sem ritkultak.
 
4. Tegye szebbé a lakását
 
Aki kicsit is érdeklődik a lakberendezés iránt, annak valószínűleg nem ismeretlen a skandináv stílus és az a tény sem, hogy az összes ország közül a dánok költenek a legtöbbet bútorra évente. De vajon mi a köze a dizájnerszékeknek a boldogsághoz? A dán lakások nagy része ugyanúgy néz ki: fehér falak, parketta vagy fából készült padló, minőségi bútorok, az otthonok középpontjában pedig a családi reggelik, ebédek és vacsorák helyszínéül szolgáló étkezőrész áll. Az ország egyébként számos tervezővel büszkélkedhet, nem véletlen, hogy akikkel Russell beszélgetett, dizájntársadalomnak írták le az északi országot.
 
Az 1920-as években gazdasági recesszió kavarta fel az állóvizet Dániban, ennek ellenére az akkori kormány úgy döntött, a jólét és a boldogság szempontjából a dizájnnak elsőbbséget kell élveznie. 90 év távlatában kijelenthető: jól döntöttek. Egy londoni egyetem tudósai vizsgálták is a jelenséget és (nem meglepő módon) arra jutottak, hogy ha valami szépre nézünk, akkor az boldogabbá tesz minket – mégpedig azzal, hogy serkenti az agy dopaminszintjét. Sőt: a kiváló művészeti alkotások ugyanolyan aktivitást váltanak ki, mint amikor szerelmesek vagyunk.