A babahordozás a tudomány tükrében
A baba és a szülő közti kommunikációval kapcsolatban még nagyon sok kérdést nem válaszolt meg a tudomány. A legújabb kutatások arra keresik a választ, miért nyugtatja meg a síró csecsemőt az évezredek óta alkalmazott, és a fejlett világban néhány évtizede „újrafelfedezett“ módszer, a hordozás.
A baba és a szülő közti kommunikációval kapcsolatban még nagyon sok kérdést nem válaszolt meg a tudomány. A legújabb kutatások arra keresik a választ, miért nyugtatja meg a síró csecsemőt az évezredek óta alkalmazott, és a fejlett világban néhány évtizede „újrafelfedezett“ módszer, a hordozás.
A baba testközelben való hordozása – hordozókendőben vagy más textil hordozóeszközben -, azon túl, hogy tehermentesíti a szülő karját, számos előnnyel járhat a baba számára is. Megfigyelések szerint a hordozás erősíti a kötődést az anya (vagy az apa) és a csecsemő között, és ezzel összefüggésben csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát.
Ha az anya rendszeresen hordozza a babát, az segítheti az igény szerinti szoptatást, és egyesek szerint kedvezően hat a baba szociális fejlődésére is. Csökkentheti továbbá az úgynevezett lapos- vagy ferdefejűség (plagiocephalia) kockázatát is – ez a koponyadeformáció akkor alakulhat ki, ha a csecsemő sok időt tölt háton fekve vagy pihenőszékben, autósülésben ülve.
Ám a szülők számára talán legvonzóbb előny, hogy a hordozott csecsemők általában kevesebbet sírnak és nyugodtabbak, mint nem hordozott kortársaik. Ezt a megfigyelést erősítette meg – némi tudományos magyarázattal is szolgálva – a Current Biology 2013 májusi számában megjelent cikk, amelyben a babahordozással kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket foglalták össze.
