A belekben lakik-e a halál, avagy a méregtelenítés blöffje
A halál a belekben lakik – olvashatjuk egyre gyakrabban az ijesztő szlogent a neten feltűnő blogokban, cikkekben, hirdetésekben, amelyek, természetesen jó pénzért, mindjárt megoldást is kínálnak a problémára.
A halál a belekben lakik – olvashatjuk egyre gyakrabban az ijesztő szlogent a neten feltűnő blogokban, cikkekben, hirdetésekben, amelyek, természetesen jó pénzért, mindjárt megoldást is kínálnak a problémára. De vajon van-e tudományos alapja a méregtelenítő diétának, és szükség van-e rendszeres vastagbéltisztításra ahhoz, hogy valaki megőrizze a bélrendszere egészségét?
hirdetés
hirdetés
A vastagbéltisztítás nem a mai kor találmánya, egészen az ókori egyiptomiakig és görögökig nyúlik vissza.
Az Egyesült Államokban az 1920–30-as években népszerű volt, ám mivel a kezelés mögött álló elméleteket egyre inkább megkérdőjelezték, fokozatosan kiment a divatból. Az elmúlt évtizedben azonban újra megnőtt a népszerűsége az úgynevezett kolon-hidroterápiának, azaz a vastagbél átmosásának és más „méregtelenítő” módszereknek. Az ilyen eljárások szükségességét azonban – a sok vizsgálat ellenére – a tudomány a mai napig nem igazolta.
Miért kellene tisztítani a belet?
A méregtelenítés és a béltisztítás mellett kardoskodók a következő érveket szokták felhozni indokul. A normál életben rengeteg olyan anyag kerül a szervezetünkbe, amelyek káros hatással vannak egészségünkre, megterhelik a májat, a vesét, a bélrendszert, és hosszú távon komoly problémákat okozhatnak.
A nyilvánvaló mérgeken túl, mint az alkohol és a nikotin, ilyenek lehetnek a mesterséges élelmiszer-adalékok, ízfokozók, tartósítószerek is, tehát az egyszerű mindennapos táplálkozás során rengeteget veszünk magunkhoz a szervezetet terhelő anyagokból.
Sokan visszahozzák azokat a már az ókorban is hangoztatott érveket, amelyek szerint a belekben rothadó, meg nem emésztett hús- és egyéb ételmaradványok mérgek. E mérgek a vérkeringésbe visszakerülve károsíthatják többek között az agyat és az idegrendszert.
