A családot kell erősíteni

Romokból kellett újraépítkezni, az előző kormány ugyanis összekeverte a segélyezést a családpolitikával – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Soltész Miklós. A családi adókedvezmény és a gyed extra több százezer család anyagi helyzetén javít. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára kiáll a gyermekvédelmi szakemberek mellett, akik szinte naponta vékony jégen járnak, amikor arról kell dönteniük, kiszakítsanak-e egy gyereket a vér szerinti családjából. A tervek szerint újabb évekre oldódhat meg az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok lakhatása a megürülő gyermekotthonokban, ahol csak rezsit kellene fizetniük, viszont rendszeres megtakarításra köteleznék őket.

– A korábbi évekhez hasonlóan a 2013-as esztendő is bővelkedett családpolitikai intézkedésekben. Miként értékeli a kormány családokért tett lépéseit?
– Az elmúlt évek döntései egymásra épültek, amelyeket az ideiek megkoronáztak. Az első jelentős intézkedések 2010-re nyúlnak vissza, amikor egy teljesen szétzilált családpolitikát örököltünk a gyes megcincálásával, a családi adókedvezmény korlátozásával, az otthonteremtési támogatás eltörlésével. Az előző kormányok a szociális segélyezést összekeverték a család támogatásával, és idetartoznak a devizahitelesek problémái is. Ezeken a romokon kellett elindulni.

– Mik voltak az első lépések?
– A gyes visszaállítása három évre, az adókedvezmény ismételt felállítása és a devizahitelesekért tett számos intézkedés, amellyel emberek százai menekültek meg az utcára kerüléstől. Ezután kezdődött egy módszeres építkezés, amelynek sok lépcsője volt. A társadalmi szemléletváltoztatást is idesorolnám, amellyel a családok lelki megerősítést kaptak. Ez igaz a munkajogi szabályozásra is, a családtámogatási rendszerre, a családszervezetek és az egyházak támogatására. Családbarát médiumokat és munkahelyeket díjaztunk, családbarát lett a közmédia, és ezek mind beépülnek a közgondolkodásba, és formálják azt.

– Ezt hivatott erősíteni a családi adókedvezmény kiterjesztése és a gyed extra is, amellyel az egyetemistákon és a kisgyermekes családokon keresztül a munkaadókat is támogatják.
– A gyed extra négy lépésben ösztönzi a gyermekvállalást. Elsőként a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély mellett korlátlanul lehet munkát vállalni a gyermek egyéves korának betöltése után. Eddig, ugye, a gyed folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a gyes alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában, és csak a gyermek egyéves korát követően, ráadásul munkába állás esetén az ellátás folyósítását meg kellett szüntetni. Ezenkívül a gyermek után járó családtámogatási ellátások továbbra is járnak, amennyiben 2014. január 1. után újabb gyermek születik, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. Eddig ilyenkor az idősebb gyermek után járó összeg folyósítását meg kellett szüntetni, és csak az újonnan született testvér után járt támogatás.

– Az egyetemistákról sem feledkeztek meg.
– Harmadik elemként hoztuk létre a diplomásgyedet, amelynek értelmében az a magyar állampolgárságú hallgató, aki a szülést megelőző két éven belül felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonyban áll, a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt szül, és a gyermekét saját háztartásában neveli, a gyermek egyéves koráig jogosult a gyedre.

– Nekik nincs munkaviszonyuk. Mekkora összegre számíthatnak?
– Azok, akik felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben vesznek részt, a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér, míg a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékára jogosultak.

(A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.)