„A feleségem nem dolgozik! Ő csak háziasszony!”

Ez a mondat sok férj szájából elhangzott már. És valószínűleg sok férj szájából el is fog még hangozni. A láthatatlan munka világnapja után nem sokkal kiváló videót találtunk, hogy egy kicsit még egyszer nekifussunk a témának.

Egy átlagos nap egy átlagos családban: az anyuka hajnalban felkel, megcsinálja a reggelit és a tízórait, elmosogat, majd felkelti a családot. Amikor mindenki elment otthonról, rendet rak, kitakarít és megfőzi az ebédet. Délután indulás a gyerekekért, majd este újabb főzés, fürdetés, meseolvasás, végül a késő esti vendégek fogadása – természetesen újabb ételekkel. Aztán takarítás, mosogatás… és úgy éjfél körül be is lehet zuhanni az ágyba.

„Minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll”, jegyzi meg a vendég férfi a videóban. „Mit dolgozik a feleséged?” És ekkor jön a megdöbbentő válasz: Semmit. Ő csak háziasszony. Ez az a pillanat, amikor az örökké mosolygós, kedves és odaadó feleség arcáról eltűnik a mosoly. Mert egyetlen ilyen mondattal tudtára adták: az, amit ő nap mint nap nagyjábó 20 órában végez, az egyenlő a semmivel.

Nemrég volt a láthatatlan munka napja. Mi is sokat írtunk már arról, mennyire nincs a megfelelő helyen értékelve az, amit a nők „csak úgy alapból” csinálnak – sokszor nem „csak” háziasszonyként – bár hozzátesszük, önmagában elvezetni egy háztartást és intézni a gyerekeket felér két-három teljes munkaidős állással – hanem főállás mellett. Éjszaka, hajnalban, hétvégén. Alvás és pihenés helyett. Mert ezt nevelték beléjük, mert ezt várják tőlük, miközben gyakran valóban semmibe veszik a sokszor igenis emberfeletti erőfeszítést.

Nincs ez máshogy Etiópiában sem, éppen ezért indult el idén januárban a Her Story videókihívás, amely az etióp nők mindennapjaira mutat rá. A győztes kisfilm a Sira Yelatimról szóló alkotás lett (ld. lejjebb.). Miközben Sira egy napját nézzük, rádöbbenün, mennyire általános jelenségről van szó. Pedig a munka nem azt jelenti, amit az otthontól távol egy irodában kiskosztümben végzünk. A munka az, amivel sok időt töltünk, amit nagy odaadással végzünk, hogy életünk minőségi(bb) legyen. A napi mosogatás, mosás, főzés, takarítás semmivel sem értéktelenebb, mint cégvezetőnek lenni. Az egyetlen különbség a kettő között a társadalmi megítélés. És ezen itt az ideje változtatni. A változás pedig csak rajtunk múlik. Anyákon, apákon, férjeken, feleségeken, politikusokon, átlagembereken – egyszóval mindannyiunkon.