A főállású anyák boldogabbak?

Azok a nők, akik gyermekszülés után főállású anyaként dolgoznak tovább, és nem térnek vissza korábbi állásukba, boldogabbnak tartják magukat, mint azok, akik néhány otthon töltött év után újra munkába állnak, utóbbiak ugyanis nagyobb arányban érzik magukat haszontalannak, állítja egy brit kutatás.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
boldog
2013. szeptember 05. Gyarmati Orsolya

Azok a nők, akik gyermekszülés után főállású anyaként dolgoznak tovább, és nem térnek vissza korábbi állásukba, boldogabbnak tartják magukat, mint azok, akik néhány otthon töltött év után újra munkába állnak, utóbbiak ugyanis nagyobb arányban érzik magukat haszontalannak, állítja egy brit kutatás.


Az adatokból az is kiderült, hogy a házasok jóval elégedettebbek az életükkel, mint az egyedül élő, illetve elvált emberek. Az eredmények nyomást gyakorolhatnak a brit kormányra, hogy változtasson adópolitikáján, jelenleg ugyanis a főállású anyasági státusszal rendelkező nők magasabb adót fizetnek, mint bármely más nyugati országban.

A brit koalíciónak az a célja, hogy minél több otthon maradt anyát rávegyen arra, hogy ismét munkába álljon. Egy új rendelet szerint évente és – öt évesnél fiatalabb – gyermekenként 1200 fontot kapnak azok a családok, ahol mindkét szülő dolgozik (persze nem otthonról!).

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal által napvilágra hozott kutatást David Cameron miniszterelnök rendelte, kíváncsi volt ugyanis, mennyire elégedettek azok az emberek, akiknek nincs munkahelyük, s ebbe a csoportba tartoznak a főállású anyák is.

Laura Perrins, aki korábban egy rádióműsorban azzal vádolta meg a brit miniszterelnök-helyettest, hogy elárulta az otthon maradó anyákat, újra kampányolni kezdett: “Én főállású anya vagyok”, mondta. “Tudom, hogy ha úgy döntök, otthon maradok a gyermekeimmel, olyan munkát végzek, ami értékes. A kormánynak sokkal jobban meg kellene bennünket becsülnie!”

A kutatás során kb. 165.000 embert kérdeztek meg arról, mennyire elégedett, értékesnek érzi-e magát, boldog-e, és vajon szokott-e szorongani? 81 százaléka értelemmel telinek tartotta életét, és 10-es skálán legalább 7-esre értékelte azt.

A munkanélküliség, amely a boldogtalanság és értéktelenség érzésének egyik domináns faktora egyébként csökkent az elmúlt években a szigetországban.