A gyerek ne szívjon annyit a fogorvosnál, mint én!

Kisgyerekkorom óta rendszeres látogatója vagyok a fogorvosi rendelőnek. Sajnos nem csak azért, mert odafigyelek az egészségemre, hanem mert állandóan elromlanak a fogaim. A jelenlegi fogorvosom szerencsére jó fej, de annak idején az iskolafogászatról szinte kizárólag traumatikus élményeim maradtak.

A fogak állapota, teherbírása részben öröklött, de nagyon sok múlik az első néhány életéven is, mert ilyenkor alakul ki a száj jellegzetes baktériumflórája. A tejfogak ugyan kiesnek, de attól még vigyázni kell rájuk: ha szuvasodnak, az a fájdalom és a szépséghiba mellett rágási nehézségeket, következményként pedig állkapocs-záródási zavarokat okozhat, vagyis lehet, hogy rossz tejfogak miatt kell később fogszabályzót viselnie a gyermeknek a maradandó fogain. A beszédfejlődéshez is egészséges fogak szükségesek.

A gyereknek már van nyolc foga, úgyhogy utánanéztem és a fogorvosomtól is megkérdeztem: mit kell tenni, ha azt szeretném, hogy neki kevesebb gondja-baja legyen a fogaival, mint nekem? A különböző források lényegileg mind ugyanazt javasolták: fogápolás, fogmosási szokások kialakítása, cukortilalom.

Törölgetés

Az első fogakat még nem kell fogkefével megmosni, nem is ajánlott, mivel a sörték felsérthetik a pici ínyét. És a babák amúgy sem igazán hagyják, hogy fogkefével súroljunk a szájukban. A lepedéket viszont nem árt eltávolítani, erre a legegyszerűbb megoldás az ujjunkra tekert nedves gézlap: ezzel letöröljük a fog(ak) rágófelületét és kész is van.