A gyereknek jobb a sürgős császár, mint a tervezett?

A legtöbb nő vegyes érzésekkel viseltetik a szülés, illetve a császármetszés irányába – mindkettő ellen és mellett is lehet érveket felhozni. A császármetszés is természetesen többféle, igen eltérő helyzetből, indokkal történhet: létezik tervezett császár, amikor a szülés megindulásától függetlenül, adott, kitűzött napon megműtenek; és létezik sürgősségi császár, amikor a szülés már beindult, de valamiért nem megfelelően halad, komplikáció lép fel, így végül császármetszéssel fejeződik be.

Első hallásra problémamentesebbnek tűnik az első verzió: kitűzött időpontban, sietség nélkül, kényelmesen műteni csak biztonságosabb, mint sürgősséggel? Egy új kutatás szerint ennél jóval bonyolultabb a kérdés: kiderült, hogy a programozott császármetszéshez képest a sürgősségi császárnak egy csomó előnye van – a baba szempontjából legalábbis.

A skót kutatók 1993 és 2007 között született babákat figyeltek meg és követték őket egészen 2015-ig. Arra voltak kíváncsiak, hogy a születésük módja (hüvelyi szülés, tervezett császár vagy sürgősségi császár) mennyiben befolyásolja a későbbi egészségi állapotukat. A kutatásban több mint 300 ezer gyermek vett részt.

A kutatók az alábbi betegségekre fordítottak különös figyelmet, azaz megnézték, előfordul-e, és milyen súlyossággal a gyerekek ötéves koráig: asztma, elhízás, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség vagy vastagbélgyulladás), cukorbetegség, tumoros betegségek, esetleg halálozás.

Cukorbetegség és asztma

A gyerekek közül 56 ezren születtek sürgősségi, azaz előre nem tervezett császárral, és kb. 12 ezren tervezett császárral. A császár módja pedig hatással volt a gyerekek későbbi egészségi állapotára: a tervezett császárral született gyerekek körében jelentősen gyakoribb volt a cukorbetegség. A császáros gyerekek a többi mért betegség előfordulásában nem különböztek.

Amikor a kutatók a tervezett császáros és a hüvelyi szülés során világra jött gyerekeket hasonlították össze, akkor is kaptak különbségeket: a hüvelyi úton született gyerekek (252 ezer gyerek) körében ritkább volt az asztma és alacsonyabb volt az össz halálozás is. A sürgősségi császárral született csoport ebben az összehasonlításban nem szerepelt.

Azaz, ha összehasonlították a hüvelyi úton született, a sürgősségi császárral született és a tervezett császárral született gyerekeket, akkor a következő eredményekre jutottak: úgy tűnik, a későbbi asztma és cukorbetegség-kockázat szempontjából a legjobb hüvelyi úton születni, közepesen jó sürgősségi császárral születni, és legkevésbé ideális tervezett császárral születni.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!