A gyermekosztályok jó tündérei: a kórházpedagógusok

Hogyan folytatja tanulmányait egy gyerek, ha betegsége miatt hosszú hónapokat kényszerül kórházban tölteni?

Hogyan segítenek a kórházpedagógusok a korábbi életéből kiszakított, fájdalmas kezeléseken áteső kis betegeknek és családjuknak? Erről a kevéssé ismert szakmáról és munkáról Tóthné Almássy Monika, a 2013-as Richter Aranyanyu díjazottja mesél nekünk.

Tóthné Almássy Monika éppen gyesen volt otthon kislányával, amikor fia, Zsombor egy vírusfertőzés miatt kórházba került. Az ott töltött idő alatt ismerte meg a kórházpedagógusi szakmát, és úgy döntött, hogy 10 év normál iskolában végzett tanítás után, a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskolájának alkalmazottjaként, a Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórházában folytatja pályafutását. Ennek már 12 éve, ma is ugyanabban az intézményben dolgozik, a legtöbb időt a gyermekonkológián tölti, de az intenzív osztályon, a sebészeten és a belgyógyászaton is foglalkozik a gyerekekkel. Emellett aktívan részt vesz az Európai Kórházpedagógiai Szövetség, a HOPE munkájában, külföldi konferenciákra jár, igyekszik minél több hasznos módszert beépíteni az itthoni gyakorlatba.

Kik azok a kórházpedagógusok?

A kórházpedagógusok tanárképző intézményekben képzett normál iskolai tanárok, akik a kórházakban a tartósan gyógykezelés alatt álló gyerekeket oktatják. Ezek az átlagosnál nagyobb empátiával, kreativitással és érzékenységgel megáldott pedagógusok a gyermekosztályok igazi jó tündérei, akik nemcsak tanítanak, hanem felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtanak a súlyosan beteg gyermekeknek és családjuknak, végig fogják a kezüket a gyógyulásért folytatott kemény küzdelemben.

A budapesti kórházpedagógusok munkáltatója jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola, amelyet gróf Zichy János alapított 1937-ben. A fővárosi gyermekkórházakban, illetve más kórházak gyermekosztályain 26 kórházpedagógus dolgozik. Hasonló számú kórházpedagógus tanít még az ország különböző intézményeiben, főként onkológiai centrumokban. Körülbelül ötvenöten vannak összesen, ami nagyon alacsony létszám ahhoz képest, hogy a budapesti adatok alapján becsülve, a hazai kórházakban évente legalább 6-8000 gyermek számára kellene biztosítani a tanulás feltételeit.

„Általában egy humán, egy reál és egy alsós kolléga dolgozik a nagyobb kórházakban, Budapesten ez többé-kevésbé működik, bár bőven lehetnénk még többen is” – mondja Monika, hozzátéve, hogy sajnos a középiskolások oktatása nehezebben megoldható, ezért velük is ők foglalkoznak, habár sokuknak nincs képesítése erre.