A gyermekvállalás nem járhat egyedül a szegénység vállalásával!

Harmadával több pénz lesz 2014-ben a bölcsődei férőhelyekre – hangzott el a Fókuszban a család című konferencián, ahol többek között azt is megtudtuk, hogy tavalyhoz képest 11 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma, és azt is, otthon gyermeket nevelni ugyanolyan értékes, mint dolgozni. Elhangzott az is, hogy az erősödő családpolitikának köszönhetően számos család idén nyáron tudott először együtt nyaralni.

A konferencia keretében a magyar családpolitikai irányokat és eredményeket mutatták be az előadók, ezzel is felhívva a figyelmet arra a tényre, hogy a kormányzat kiemelt hangsúlyt fektet a családok erősítésére, a családi élet és munka minél finomabb összehangolására. A konferencia aktualitását elsősorban az újonnan bevezetésre kerülő, családokat támogató kormányzati intézkedések adták.

A család a társadalom alapja

A kormány elmúlt években végrehajtott családpolitikai intézkedéssorozatát hatalmas munka előzte meg, ami 2010 előtt civil szervezetek segítségével kezdődött – hangsúlyozta beszédében Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, aki szerint a pénzügyi dotáció ezen a területen messze nem elegendő, a családoknak ezért szimbolikus és lelki támogatásra ugyanolyan mértékben van szükségük. Mint fogalmazott, napjainkban egyre többen értik meg, hogy a családok a társadalom alapjai, és ha a családok erősek, akkor erősödik a magyar nemzet egésze is. Hozzátetette: a kormány a családi adókedvezményen keresztül az elmúlt években több százezer családnak nyújtott segítséget, és ezt a kört kívánják bővíteni a járulékkedvezmények kiterjesztésével is, melynek mértéke 50 milliárd forint lesz és 260-270 ezer családot fog érinteni.  

Az államtitkár kitért arra az új jelenségre is, mely szerint az édesanyák minél hamarabb szeretnének visszatérni a munka világába. Megváltozott a gondolkozás, a biztos visszatérés azonban nagyobb gyermekvállalási kedvet is eredményez – hangsúlyozta Soltész Miklós, aki ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy 30 százalékkal nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása az idei évhez képest a 2014-es költségvetésben, és jelenleg közel 50 ezer a férőhelyek száma. Mint folytatta, a többletforrásról az önkormányzatok dönthetnek majd arról, hogy ebből a pénzből bért emelnek, beruházásokat finanszíroznak vagy a forrásokat eszközbeszerzésre fordítják.

Soltész Miklós szerint az eddig elvégzett munka már egyre inkább érezteti hatását: míg 2011-ben 1,24 volt a termékenységi ráta, addig tavaly már 1,34, a házasságkötések aránya 2 százalékkal emelkedett, a válások aránya pedig 8 százalékkal csökkent. Az államtitkár külön kiemelte a terhességmegszakítás számában bekövetkezett változást: 11 százalékkal csökkent az aránya, ami 4350 több gyermek megszületését eredményezte. Ezzel kapcsolatos hozzátette, az örökbefogadás és a nevelőszülői rendszerben is történt előrelépés, és továbbiak várhatóak. Soltész Miklós végül úgy fogalmazott, a gyermekekbe fektetett munka és minden egyes forint meg fog térülni.

Aktív nagymamaszerep

Fülöp Attila a tárca szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában arra emlékeztetett, hogy a családi adókedvezményt még 1999-ben az első Orbán-kormány idején vezették be, és akkor mintegy 953 ezer embert érintett, ám a szocialista kormány egyre szűkítő intézkedéssorozatának köszönhetően ez a szám 2006-ra 100 ezerre csökkent. 2010 után azonban újabb fordulat következett be, így jövőre, az ideinél mintegy 50 milliárd forinttal több, várhatóan 230 milliárd forint maradhat a családoknál a kibővített adó-, és járulékkedvezmény-rendszernek köszönhetően. Mint mondta, az ilyen mértékű támogatás még Európában is ritkaságszámba megy.

A helyettes államtitkár a 40 év után nyugdíjba menő nők helyzetével kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány egy aktív nagymamai szerep létrehozását kívánta ezzel a döntéssel megteremteni. Hozzátetette azt is, az otthonteremtési és a rezsicsökkentési lépésekkel pedig további kedvezményt biztosítanak a családok számára. Úgy vélte, a támogatói döntéssorozatnak már látszódnak a jelei, ám továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a kormánynak ezen a területen.

A családban több gyermeket vállalnak

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azzal a szomorú adattal kezdet előadását, mely szerint Magyarország lélekszáma 30 éve folyamatosan csökken. Elismerte, hogy a termékenységi mutató emelkedett az elmúlt időszakban, ugyanakkor jelezte, a népesség számának fenntartásához 2,1-es adatra lenne szükség. Mint mondta, a migrációs folyamatok kedvezően befolyásolják ugyan a népességszám változását, ám önmagukban nem elegendő a trend megváltoztatásához.

Véleménye szerint az alacsony termékenységi adatok hátterében az állhat, hogy a nők egyre később – átlagosan 29 éves korukban vállalják első gyermeküket. Az egyre kitolódó párválasztás egyértelmű bizonyítéka az is, hogy a 35 év feletti nőknél mérték a termékenységi arányszám legnagyobb növekedését. A Ratkó-korszak “hullámai már elcsitultak” – folytatta Orbán, aki szerint a közeljövőben már nem lehet számítani egy újabb természetes “baby boomra”.  A Századvég kutatási igazgatója leszögezte azt is, hogy a házasság nemcsak ideológiai szempontból fontos, hanem statisztikaiból is, ugyanis a házasságban élők több gyermeket vállalnak, mint a házastársi kapcsolatban élők. Véleménye szerint a magyar társadalomban nagyobb stabilitást jelent a házasság, és így abban a szülők nagyobb eséllyel vállalnak gyermekeket. Orbán Balázs felmérésekre hivatkozva kijelentette, a legtöbb elmaradt gyermek egészségügyi vagy anyagi szempontok miatt nem születik meg, ez utóbbi esetben lehet ösztönző a most kiterjesztett családi adó-, illetve járulékkedvezmény.

A Századvég kutatási igazgatója lényeges szempontnak nevezte, hogy a kormány családpolitikájának fókuszában nem a társadalmi esélyegyenlőség csökkenése áll, hanem a gyermekvállalás mindenkori ösztönzése, és a támogatások feltételekhez kötöttek.

Lebetonozott családpolitikai sarokkövek

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a jelenlegi kormány minőségileg más családvédelmi politikát folytat elődeihez képest. Emlékeztetett, korábban csak feles törvények védték a családdal kapcsolatos törvényeket, ám az új alaptörvény hatályba lépése óta kétharmados védelemmel ruházták fel őket. Mint mondta, minderre azért volt szükség, mert a gyerekeket vállaló családok hosszú távon, nem pedig kormányzati ciklusokban gondolkodnak. „Könnyebb lett Magyarországon új miniszterelnököt választani, mint a családpolitika sarokköveit megmozgatni” – jegyezte meg.

Az államtitkár szerint nemzetközi szinten mintha a jog eszközével megpróbálnának beavatkozni a család fogalmának alakításába. Miközben – folytatta – a család kialakulása évezredekkel megelőzte a jog kialakulását, éppen ezért a jognak tiszteletben kellene tartani ezt az ”együttélési formát”. Rétvári a család szuverenitását hangsúlyozva arra is beszélt, hogy a kormány ezt a tény felismerve a gyermeknevelési költséget semmilyen adóteherrel nem kívánja terhelni.

Az alaptörvény szövegét idézve Rétvári Bence elmondta, a család a nemzet legfontosabb erőforrása, a születés pedig gazdasági növekedést fog eredményezni. Véleménye szerint a gyermekvállalás nem járhat egyedül a szegénység vállalásával, és a kormány mindezt megtesz az elkerülése érdekében. A politikus ugyanakkor elismerte, az állam önmagában kevés e problémakör megoldásában, éppen ezért szüksége van az önkormányzatok, a civilszervezetek és az egyházak segítségére is. „Csak együtt valósulhat meg jó családpolitika” – fűzte hozzá.

Rétvári Bence arra bíztatta a civil szervezeteket, minél hatékonyabban vegyenek részt az oktatásban, hogy a párkapcsolati és házasságra való felkészítés vagy a gyerekvállalással kapcsolatos ismeretek minél jobban terjedjenek el már a gyermekek körében is.

A kormány szerepvállalásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az adminisztratív terhek csökkentésében léptek nagyot előre, emellett szűkítették az ügyintézési időt, és egyszerűbbé tették a bürokratikus rendszereket. Kiemelte a kormányablakok megjelentését is, ahol már reggel 8 és este 8 között lehet 2500 féle ügyet intézni. Hozzátette: a jövőben a kormányablakokhoz játszósarkokat is szeretnének kialakítani, hogy az ügyintézés ne váljon a gyermekek számára terhessé.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kitért az igazságszolgáltatásra is. Mint mondta, éves szinten közel 10 ezer gyerek válik szexuális zaklatás vagy bűncselekmény áldozatává. Ez egy óriási szám – szögezte le Rétvári, kiemelve: az áldozatok könnyebben válik a jövőben elkövetővé. Éppen ezért a kormány majdnem minden rendőrkapitányságon gyermekbarát meghallgató szobát építetett ki, ahol otthonos körülmények között van lehetősége az áldozatoknak az esetekről szakemberek előtt beszélniük. Végezetül hozzátette azt is, a kormány e tárgykörben tett intézkedéseiről külön honlapon is olvashatnak.

„Vehettünk új cipőt!”

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára felszólalásában nagycsaládosok által küldött leveleken keresztül próbálta bemutatni, mit is jelentetett a civilek számára a kormány erős családtámogatási rendszerének bevezetése. Tájékoztatása szerint a 14 ezer nagycsaládot támogató civil szervezethez 25 oldalnyi köszönő üzenet érkezett. Az egyik levél szerint „az utolsó pillanatban érkezett a mentőöv, így a gyerekeknek be tudták fizetni a nyelvvizsga díját és új cipőt is tudtak végre venni”. Egy másik szülő amiatt fejezte ki örömét, hogy „észrevette, a hónap végén maradt pénz a számlájukon”, egy anyuka pedig arról ír, „életük első közös nyaralását valósították meg a pluszban érkező pénzből”.  Gyurkó Katalin tolmácsolása szerint az egyik család most először színházbérletet tudott venni gyermekeinek, a másik a családi ház felújítását tudta elkezdeni, a harmadik pedig hiteleinek törlesztését tudta megkezdeni. Gyurkó Katalin szerint ezek a levelek egyértelműen azt bizonyítják, korábban a családok mennyire kiszolgáltatottak voltak, és akik ezt tették velük, azok a jövőt tették bizonytalanná számukra. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára úgy fogalmazott, a bizalom erősítése mindennél fontosabb, hiszen minden megszületendő gyermek egy igen a jövőre!

A lehetőség programja

Tíz év alatt 260 ezer fővel csökkent Magyarország lélekszáma, ami ijesztően magas szám – jelentette ki Nagy Anna, hozzátéve: azonban éppen ugyanennyien vettek részt az elmúlt két esztendőben az Erzsébet-programban. A program szóvivője szerint ez a kezdeményezés a rendszerváltás óta megvalósult legnagyobb méretű szociális program, ami többek között nyaralást, üdülést, táborozást és kirándulást kínál a legfiatalabb korosztálytól egészen a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára. A részletekről szólva elmondta azt is, hogy a résztvevő 50 ezer gyerek számára 60 különféle tábort kínáltak az alkotótábortól, a népművészetin át egészen a sporttáborokig. Kiemelte: ezeket a programokat olimpiai-, európai- és világbajnok sportolók vezették, akik nemcsak szakmailag, de emberileg is hihetetlenül nagyot bizonyítottak.

Ez a program mindenki számára elérhető, akár minimális (ezer forintos) hozzájárulással, és még határon túlról is – jegyezte meg Nagy Anna, aki szerint éppen ezért a lehetőségek programja. Mint mondta, sok gyermek életében most először jutott el nyaralni, vagy ült először a vonaton. Kitért egy új kezdeményezésre: tehetségeket keresnek, és támogatnak.

A program költségeiről szólva úgy fogalmazott, a 3 milliárdos éves költségvetés az Erzsébet-utalványból származó forgalom utáni nyereségből származik, melyet korábban külföldi magáncégek birtokoltak, így a program teljesen önfenntartó, nem függ az aktuális költségvetéstől. Véleménye szerint egy 10 milliós ország 260 ezer embert érintő programja egyedülálló kezdeményezés.

Képzés a GYES-ről visszatérők számára

Takács Pálné, a Magyar Posta Zrt. humánerőforrás igazgatója szerint egészséges és kiegyensúlyozott családok nem léteznek biztonságos munkahelyek nélkül. Véleménye szerint ennek megvalósítása érdekében a kormányzati eszközök minél szélesebb kiterjesztésére van szükség, azaz a munkahelyvédelmi akciótervre, pályázatok kiírására, alapítványi támogatásokra és az egyházak működésére is. A több mint 30 ezer munkavállalót foglalkozató cégnél 19.620 nő dolgozik, átlag életkoruk pedig 43 év. GYES mellett 78 fő dolgozik a postánál, míg részmunkaidőben 4874-en. Takács Pálné a cég egyik kiemelkedő feladata a kismamák integrálása a rendszerbe, és a minél szélesebb körű tájékoztatás az otthon töltött évek alatt is. Ezzel kapcsolatosan szólt arról is, hogy a GYES-en lévő kollégákat családi rendezvényeikre meghívják és a Postás Magazinon keresztül a cégnél történt változásokról ingyenesen tájékoztatják őket. A humánerőforrás igazgatója kitért arra is, hogy az otthon töltött évek alatti tudás amortizálására a képzések fejlesztésével próbálnak válaszolni, ami egy komoly tradícióval rendelkező 146 éves cég életében sem kis kihívás.

Gyermeket nevelni érték

Tehetünk bármit, egészen biztos, hogy csökkenni fog a termékenységi mutatónk – kezdte kissé szkeptikusan felszólalását Székely András, a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom vezetője, aki szerint a rövidtávú eredmények nem fontosak, kizárólag a hosszabb távú koncepciók vezetnek eredményre. Véleménye szerint ezért is fontosak a jelenlegi kormány szimbolikus lépései, amelyek közül kiemelte azt az ötpárti nyilatkozatot, ami a családok támogatásáról szólt. Mint mondta, kivételes az a dokumentum, amin minden politikai erő egyetértő aláírása szerepel.

A tízgyermekes apuka szerint a bizalom korábban nemcsak a politikusokban rendült meg, hanem az emberek önmagába vetett hite is. Magyarázatképpen hozzátette, egyre kevesebben hiszik el magukról, hogy képesek egyben tartani egy családot, vagy azt, hogy fel tudják nevelni helyesen gyermekeiket. Székely András a karrier kontra család kérdéskör kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek eldöntése komoly felelősség, ezért próbáljunk kikerülni a társadalmi nyomás alól, és egyénileg eldönteni, mire is vágyunk. Mint folytatta, a mai 30 feletti korosztály egy része erős hiányérzettel rendelkezik, mert bár sikerült felépíteni saját egzisztenciájukat, a társas kapcsolatuk sínylette meg a sikereket. Székely szerint, ha valaki független személyként megy bele egy párkapcsolatba, annak nem feltétlenül lesz jó vége, mert az egymásrautaltság és a feltétlen bizalom hiányozni fog belőle.

Nem kell, hogy mindenki családot alapítson, azonban minden nőnek fontos tudnia, gyermeket nevelni ugyanolyan értéket képvisel, mint egy munkahelyen dolgozni – hangsúlyozta a Három Királyfi mozgalom vezetője, aki szerint hatalmas a felelőssége a most családban élőknek abban, milyen üzenetet adnak át a családalapítás előtt állóknak. Véleménye szerint a részükről döntő többségben a negatív töltetű kiszólások dominálnak, hogy például egy gyermek mennyi lemondással jár. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes minél fiatalabban gyermeket vállalni, mert ez az élethelyzet olyan feladat elé állítja az egyéneket, ami kihozza belőle a legtöbbet. Így jóval hamarabb szembesül azzal, hogy képes megfelelni ezeknek a kihívásoknak is.

Munkahelyvédelmi akcióterv

Szalai Piroska, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos előadásában a munkahelyvédelmi akcióterv részleteiről beszélt. 2012 óta a gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülőket (valamint a fiatalokat és az 55 év felettieket) foglalkoztató munkaadók 100 ezer forint bruttó bérig jelentős járulékkedvezményt kapnak, a kisgyermekes anyákat foglalkoztató munkáltatók pedig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetésétől két éven át, majd ezt követően még egy évig 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe.

Nem kell túl nagyot álmodni!

Gergely Károly, a Lakástakarékpénztárak Egyesületének elnöke, és a Fundamenta Zrt. vezérigazgatója szerint az emberi életciklusokhoz különböző lakáskép kapcsolódik. Gyermekként a szülői házban élő fiatal a karbantartási munkálatokat és az előtakarékosság fogalmával ismerkedhet meg, ezt követően a kollégium vagy albérlet szakasza következik, utána a családalapítási korszakban az önálló ingatlan vásárlása vagy építése, végül pedig a nyugdíjaskor, ahol ismét csak a karbantartási feladatok dominálnak. Gergely Károly szerint a devizahitelek megjelenése ezt az egyébként jól működő rendszert bolygatták meg, és az emberek olykor egy-egy pontot kihagyva jóval nagyobb igényeket fogalmaztak meg önmagukkal szemben. Mint mondta, ez a túlvállalás vezetett többek között a válsághoz. Gergely Károly az Otthonteremtési tanácsadó testület tagjaként számos döntés meghozatalában vállalt szerepet a helyzet rendezéséért, úgymint az adósmentés vagy az új szocpol rendszer bevezetésében.

A Lakástakarékpénztárak elnöke kitért a Fecskeház Program is, melynek lényege, hogy a fiatal házasok külön erre a célra épített bérházakban bérelhetnek lakást, majd egy előtakarékossági szerződést vállalva tovább léphetnének egy saját vagy nagyobb otthonba.

Ausztria vs. Magyarország

Pénzügyi fogyasztóvédelemi nélkül nincs értelme beszélni pénzügyi kultúráról – hangsúlyozta előadásában Doubravszky György, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatója, aki szerint hatalmas különbségek vannak a szomszédos Ausztria és hazánk között ezen a területen. A sógoroknál például a bankok hitelkonstrukciók esetében 15-20 évig előre látják a törlesztő részlet mértékét, miközben Magyarországon a fogyasztóvédelem hiánya miatt visszaélnek a helyzettel, és ugyanazok az osztrák bankok nálunk teljesen más konstrukciókat kínálnak mint odahaza, ráadásul egyoldalúan módosítják a szerződéseket. Sajnos adóhivatali szinten sem állunk túl jól. Míg a Lajtán túl egy kezdő vállalkozáshoz kétszer mennek ki az ellenőrök, azt is előre telefonon egyeztetik a vállalkozóval, ráadásul segíteni érkeznek. Nálunk a helyzet egészen más: rajtaütésszerűen, a bírság reményében. Doubravszky György szerint az oktatásunk sem áll a helyzet magaslatán, megtanuljuk ugyan, miképp legyünk jó beosztottak, de már nem képeznek arról, milyen egy jó vezető vagy vállalkozó. Tanulunk arról, miképp spóroljunk, de arról már nem, hogyan fektessük be megtakarításinkat.

(Fotók: családháló.hu – Ancsin Gábor)