A gyermekvállalás szándékos elmulasztása önzés vagy pazarlás?

Többnyire emberi léptékkel gondolunk az abortuszra, és csak nagyon ritkán foglalkozunk vele össztársadalmi szinten. Pedig ha így teszünk, meglátjuk, hogy hatalmas emberveszteséget okoz a társadalomnak. Az is egyszerű statisztikai tény, hogy szélesebb populációból több zseni láthat napvilágot.

Folyamatosan csökken, de még mindig sok a terhesség-megszakítások száma Magyarországon. 2013-ban 35 ezer terhességet szakíttattak meg az országban, ami azt jelenti, hogy átlagosan nagyjából minden negyedik órában történt abortusz. Többnyire emberi léptékkel gondolunk a terhesség-megszakításra, és csak nagyon ritkán össztársadalmi szinten.

„Az abortusz etikai vonatkozása örök kérdés marad, ezzel együtt örök magyar fájdalom is, hiszen a szülők könnyelmű döntése milliós, háborúkhoz hasonlítható emberveszteségeket okoz a Ratkó korszakot követő időben Magyarországon. Ratkó Anna népszaporulatot elősegítő miniszteri intézkedését személy szerint megkérdőjelezem, hiszek az emberek szabad döntésének jogában, de abban is, hogy a túlzott egyénközpontúság az össztársadalom bukásához vezethet” – mondta Dr. Szöőr Anna jogász-pszichológus.

Nem vall túl nagy érzelmi intelligenciára egyetlen édesanyától sem, amikor azt mondja a gyermekének, hogy „valójában nem is akartalak megszülni, de azért jó, hogy vagy”.

Böjte Atya a Nemzeti Összetartozás napján, Trianon fájdalmát enyhítendő csodálatos tehetséggondozó gálaműsort szervezett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal együtt a Nemzeti Színházban. Láthattuk a leendő élsportolóinkat, kiválónak ígérkező színészeinket, énekeseinket és nem utolsó sorban tudósainkat. A fellépők a „Böjte Gyermekek” voltak, akiknek a szüleik igen csak elgondolkodhattak az ő fogantatásuk után azon, hogy megtartsák, vagy elvetessék-e Őket, akár szociális, akár valamilyen súlyos családi válsághelyzet miatt.

De akarta-e megszülni Gát utcai nyomorúságában József Attilát az édesanyja? Vágyott-e a megbélyegzett cseléd leányanya Nagy Lajos írónkra? Illyés Gyula édesanyja miért ment olyan gyorsan és ráadásul boldogtalanul férjhez? Vajon akarták-e sokadik gyermekként Beethovent a szülei és mit szólt Széchényi István gróf, amikor a plátói szerelme évente szült a férjének egy-egy gyermeket? Kevesen tudják, hogy Bach zeneszerző sem csak egyetlen egy volt, hanem egy egész zenész dinasztia komponálta és játszotta a gyönyörű  barokk  műveket.

„Nem ítélem el azonban Gyarmati Fannit sem, aki a vészkorszakban elvetette Radnóti Miklós magzatát, hiszen az életükért küzdöttek. De vajon milyen szellemi értéket képviselne most a Radnóti család? Ahogy Léda, majd Csinszka és Ady Endre meg nem született gyermekeiért is kár. Bár fiatalon halt meg súlyos betegségben Karinthy Frigyes, később pedig embertelen körülmények közt a felesége, a polyglott pszichiáter Böhm Aranka, de a Karinthy utódgeneráció mind a mai napig aktív. Sokáig nyomot hagyhatnak még a magyar kulturális életben…

Tudjuk, hogy a tehetséget legjelentősebb részben a genetika határozza meg. de egyszerű statisztikai tény, hogy szélesebb populációból több zseni láthat napvilágot. Így tehát véleményem szerint a gyermekvállalás szándékos elmulasztása önzés és pazarlás is egyben” – tette hozzá a Babacsalogató című műsor felvételén Szöőr Anna.

A nemzethalál nem kizárólag a magyarság számszerű fogyásában jövendölhető meg, hanem a tehetségek születésének elmaradásában is.

„Ugyanakkor ne állítsuk egy párról se, hogy meddő, csak azért, mert nehezített a megtermékenyítő vagy a fogamzási készsége, többnyire súlyos stresszt okoz. Van ma már olyan meddőségi készítménypár, amely az esetek közel harmadában babához juttatja a párt, valamint sok esetben orvosi segítséggel valósul meg a gyermekáldás. És ezekből a gyerekekből ki tudja hány lesz a nemzet büszkesége” – mondta Prof. Dr. Ősapay György, a népszaporulat kérdésével, meddőségi problémák elemzésével, korrigálási lehetőségeivel foglalkozó szakember, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.