A hiányzó apák országa
Bármilyen csodálatos is az anya, nem tud egyszerre anyja és apja is lenni a gyermeknek. Egy szülő nem tud kettő lenni, mert a gyerek számára nem csak a kétszemélyes kapcsolat fontos (azaz, hogy neki milyen a viszonya apával, anyával), hanem az is, amit a szülők között lát.
Bármilyen csodálatos is az anya, nem tud egyszerre anyja és apja is lenni a gyermeknek. Egy szülő nem tud kettő lenni, mert a gyerek számára nem csak a kétszemélyes kapcsolat fontos (azaz, hogy neki milyen a viszonya apával, anyával), hanem az is, amit a szülők között lát.
Néha az az ember benyomása pszichológusként, hogy a hiányzó apák országában élünk. Persze, a hétköznapi életből vett mintában jobb a helyzet, mint a pszichológiai segítségért fordulók közt. Az, hogy a pszichológusnál milyen sokan számolnak be az apa (érzelmi értelemben vett, vagy tényleges) hiányáról, mutatja, mennyire fontos a jó apa-gyerek kapcsolat a lelki egészséghez.
Bármilyen csodálatos is az anya, nem tud egyszerre anyja és apja is lenni a gyermeknek. Egy szülő nem tud kettő lenni, mert a gyerek számára nem csak a kétszemélyes kapcsolat fontos (azaz, hogy neki milyen a viszonya apával, anyával), hanem az is, amit a szülők között lát. A szülők közötti összhang is hozzájárul ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és az a képe alakuljon ki, hogy kapcsolatban lenni jó, érdemes.
Másrészt, a fiú számára az apa az, aki igazán hitelesen befogadhatja őt a férfiak közé. A lány számára pedig az első élmény arról, vajon megbízható, érzelmileg megközelíthető-e egy férfi, és ő, mint lány, illetve leendő nő, szerethető-e, fontos-e. Tehát az anya és az apa is kell a gyerek önértékelésének alakulásához, legyen fiú vagy lány, de más aspektusból erősítik meg, mást tükröznek belőle vissza.