A keleti és a nyugati kereszténység nagy misztikuma: a karácsony

A keresztény világ hetek óta az advent csöndjében él. A nyugati kereszténység átelmélkedi a karácsonyt megelőző három vasárnapot átölelő heteket. A keleti kereszténység megannyi felekezete eközben a böjtre és a jótékonykodásra figyel.

Karácsony és Epifánia (Vízkereszt) az Úr Jézus születésének ünnepe, de míg nyugaton a karácsony jelenti ezt az ünnepet, addig az Epifánia keleten. Az Epifánia a gyakorlat ellenére fontosabb ünnep, mivel az advent fő gondolata az Úr eljöveteléről csak Epifániakor valósul meg. A nyugati világ ezen ünnepet továbbfejlesztette, s a Születés két ünnepéből két különböző fejlődött ki. Karácsonykor csak kevesen tanúi a megtestesülésnek, így csak Mária, József és a pásztorok, Epifániakor pedig maga Krisztus nyilatkoztatja ki magát a világnak.

Az ortodox egyház ünnepköre

A latin-kereszténységtől bizonyos fokig eltérő ünnepükben ugyan van az adventhez hasonló előkészületi időszak, a Gregorián naptár szerint november 15-től december 24-ig tart, de nálunk jóval inkább az adományozásról és böjti előkészületről szól az advent. (A nyugati kereszténységben ez kimerül a pénteki húsmentességben és a december 24-i halétel fogyasztásában.) Sok hívő tekinti ezt a pár hetet hite megújításának, kezdve a december 24-i reggeli liturgián, amelyen az Ószövetségi próféciák és az utolsó vacsorát követő újszövetségi részekekkel elmélkednek Krisztus test szerinti megszületésén, ahogy az ortodox teológia fogalmaz. Egészen napnyugtáig tart a böjt, és az első csillag felragyogásától kezdődik a „Szentesti Vacsora”. A 12 fogásos lakoma kizárólag húsmentes ételekből áll, jelképesen egy-egy étek jut mind a tizenkét apostolnak. Az áldás és a bibliai részek felolvasása után kezdhető meg az étkezés, és a dalok sem nem maradnak el. A Születés vigíliáján, azaz előestéjén zsoltárok és az ószövetségi próféciákkal indul az ünnepi liturgia. A jelenlevőket szentelt olajjal keni meg az ortodox pópa.

Oroszország és a pravoszláv karácsony

Az orosz karácsony hagyományosan a Juliánusz naptár alapján Szilveszter éjen kezdődik, a gyermekek ünnepe ez, az ajándékokat Fagy Apó, (Djed Maróz) hozza Hópelyhecskével (Sznegúrocska). Az ortodox világban két naptár létezik, az általunk is használt Gregorián és a főképp Oroszországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában (a magyarajkú lakosság jobbára a protestáns vagy katolikus felekezetekhez tartozik) alkalmazott Juliánusz naptár. A Gregorián naptárt követő görög keletiek és a görög katolikusok december 25-én ünneplik például Jézus test szerinti születését, és hasonlóképp a nyugati keresztényekhez, január 6-án az Epifániát, vagyis Vízkeresztet.

A Juliánusz naptár alapján élő ortodox keresztények ugyanezt az ünnepet január 19-én tartják meg. A karácsonyt pedig január hetedikén. Hazánkban a Budai szerb ortodox egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi bolgár ortodox egyház, a Magyarországi román ortodox egyházmegye és az
Orosz ortodox egyház Magyar Egyházmegyéje ünnepel így.

Fülöp-szigeteki katolikus ünnep

A karácsonyi ünnepkör nemcsak a nyugat-kelet tengelyén jelenti a legnagyobb keresztény ünnepet. A mélyen vallásos Fülöp-szigetek „pasko”, azaz a spanyol „pascua”, vagyis „húsvét” formájából származó szóval illeti a nagy ünnepet. Bár a „pascua” ugyan húsvétot jelent, de a „Pascua de Navidad” a karácsony szava a spanyol nyelvben. Ez a kis nyelvészeti ellentmondás nem akadályozza meg a fülöp-szigetekieket abban, hogy nagyon boldogan és oldottan ünnepeljenek. A világon a leghosszabb karácsonyi időszak ezen a szigetcsoporton létezik.

Minden, az ő nyelvükön „-ber”-re végződő hónap, összesen négy, a karácsonyra készül. Nem ritka, hogy már a szeptemberi napsütésben karácsonyi dalok csendülnek fel a plázákban. A vége egészen a nálunk is ünnepelt január 6-i Vízkeresztig (tagalong nyelven Tatlong Hari) tart. Mikulást Monito Monita néven ismerik, és szokásban van, hogy a gyerekek friss, ropogós bankjegyeket kapnak karácsony reggelén, amikor keresztszüleikhez vagy nagyszüleikhez mennek látogatóba.  

Mivel a Fülöp-szigetek lakói nagyrészt katolikusok, kilenceddel (novena-val) kezdik a spirituális felkészülést december 16-tól. A Simbang Gabi a tulajdonképpen virrasztás igen kedvelt eleme a filippinó karácsonyi előkészületnek. Ilyenkor már hajnali négy órakor ott vannak a hívők a templomban, a reggelit pedig közösen fogyasztják el. Szenteste a magyar hagyományhoz hasonlóan ott is „szállást keres a Szent Család”, azaz házról házra járnak a Máriát és Józsefet megszemélyesítő sajátos „betlehemezők”.

Akárhol járunk a világban, karácsonyt így, vagy úgy, akár boltokban, plázákban, piacon, templomokban, parókiákon ünnepelik, de mégiscsak a Fény születéseként, a szív ünnepeként jegyzik, tisztelve és megemlékezve a keresztény világ Megváltójáról.