A kismama legyen korunk szuperhőse! – demogárfiai konferenciánkról

A KSH elsimert szakembereivel, miniszteri biztossal, a Népesedési Kerekasztal koordinátorával és Bagdy Emőke pszichológussal jártuk körül a hazai demográfiai probléma különböző aspektusait konferernciánkon. Mi derült ki a friss adatok és elemzések tükrében? Olvassátok el!

Családbarát-e a magyar társadalom? címmel a Családháló csapata a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalommal összefogva közös demográfiai konferenciát tartott szeptember 6-án, Budapesten.

A rendezvényen több tucat családpolitikával foglalkozó szakértő jelent meg. Az előadás sorozat Rétvári Bence, parlamenti államtitkár megnyitó beszédével vette kezdetét. Rétvári rávilágított arra, hogy a családpolitika egy nem automatizált, speciális szegmens. Példaként megemlítette, hogy a család esetében nem egy automatáról beszélünk, ahol bedobunk 200 forintot, és az kidobja a rudit.

Rávilágított arra is, hogy a 2011-es népszámlálás adatai is azt igazolják, hogy minden magyar 18 évesen eggyel több gyereket szeretne, mint amennyit valójában a későbbiekben vállal. 18 és 31 éves kor között történik valami, ami miatt az eredeti elképzelések nem valósulnak meg.

Rétvári szerint ezért az államnak fontos feladata, hogy ezek a tervezett gyermekek is megszülessenek. Az államtitkár szerint a várandós anyáknak jóval nagyobb társadalmi megbecsülés járna a jelenleginél. „A pocakos kismamának ne csak átadják a helyet a villamoson, hanem legyen korunk szuperhőse” – fogalmazott a politikus. Hangsúlyozta, hogy a családpolitikai intézkedések nem elegendőek a népesség növekedéshez, a filozófiai alapú változtatásokra legalább ekkora szükség van. Beszéde végén összefoglalta a jelenlegi kormány pozitív családpolitikai intézkedéseit. Az elmúlt három évben 200 új bölcsőde épült 27 milliárd forintból, amelyek 6200 gyermeket fogadnak be. Az elmúlt két évben megnőtt a születések száma. Létrejött a családi adózás és bevezették a kismama bérletet is.

Németh Zsolt a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese Búcsúkeringő? címet adta előadásának. A szakértő a 2011-es népszámlálás adatit ismertette. Rávilágított arra, hogy közel 250 ezerrel csökkent a gyerekkorúak száma és több mint 250 ezerrel nőtt az időseké.

A migráció kérdéséről elmondta, hogy a vándorlás nemzetközi trend. A poszt szovjet országok közül Magyarország nincs a vezető országok között, nálunk jóval alacsonyabb a kivándorlás, mint például a lengyeleknél. Előadásában kiemelte, hogy egyedül Pest megye tudta növelni a népesség számát, Győr-Moson-Sopronban nem történt változás, Békés megyében viszont drasztikusan csökkent ez a változó. Az elnökhelyettes konkrét számokkal támasztotta alá azt a tényt, miszerint az élettársi kapcsolatokban kevesebb gyermek születik, mint a házasságban. Házasságban 100 nőnek 179 gyereke születik, míg élettársi kapcsolatban csak 120.

Németh arra is rámutatott, hogy a vallásnak pozitív szerepe van a népesség növekedés szempontjából is. Azoknál a családoknál, akik valamilyen vallási közösséghez sorolták magukat szignifikánsan magasabb a gyermekek száma. Az élen a baptisták járnak ebben a tekintetben.

Benkő Ágotaa Népesedési Kerekasztal koordinátora beszédében konkrét javaslatokkal érvelt. A szakértő szerint a gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, egy olyan beruházás ami a szülők időskori biztonságát garantálja. Benkő Ágota szerint a tankönyvekből visszaköszönhetne a családbarát szemlélet, növelni kellene a családbarát intézmények számát és a családi napközik finanszírozását.

A kerekasztal koordinátora szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a családcentrikus önkormányzatok kialakítására. Az alapvető cél pedig az lenne, hogy a magyar társadalom a népesedéspolitika kérdésben konszenzusra jusson.

A konferencia második része Pongrácz Tibornénak, a KSH Népességtudományi igazgató helyettesének előadásával kezdődött. Az előadó színes ábrákkal szemléltette, hogy a „Ratkó unokák” nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Amíg az 1960-as években 90% esélye volt annak, hogy egy nő házasságot köt, ma már csak 37% ez a szám. Az előadó ábráiból az is kiderült, hogy a mai fiatalok első párkapcsolati formája elsősorban az élettársi kapcsolat. Hangsúlyozta, hogy az élettársi kapcsolatokat tekintve európai viszonylatban közép mezőnyben vagyunk, és azt is, hogy a katolikus országokban lényegesen alacsonyabb az élettársi kapcsolatok száma.

A nagy tudású szakértő előadásából az is kiderült, hogy mi magyarok tradicionális beállítottságúak vagyunk. Az európai országok közül nálunk értettek egyet azzal, hogy hátráltató, ha egy nő keres többet, mint egy férfi. A nyugati társadalmat ez a jelenség egyáltalán nem zavarja.

Szalai Piroska az NGM miniszteri biztosa rövid előadásában a kisgyermekes nők foglakoztatásáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta egy családnak fontos, hogy az anyának is legyen biztos munkahelye. A kisgyermekes nők foglalkoztatásában Ausztria az élen jár, nálunk ugyan az utóbbi időben javult a helyzet, de még mindig nem állunk jól a női foglalkoztatás területével.

Szalai hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben elkezdődött folyamatnak komoly előkészületei vannak. Magunkhoz képest jelenleg 20 éves csúcson vagyunk. A miniszteri biztos szerint a munkaerőpiacnak jóval rugalmasabbnak kellene lennie ahhoz, hogy a születések száma növekedhesse.

A konferenciát a híres és közismert pszichológus: Bagdy Emőke lendületes, pozitív töltetű előadása zárta. A professzor asszony elmondta: kliensei között sok fiatal van, így testközelből ismeri a párkapcsolati problémákat. Bagdy szerint a párkapcsolat és a család ami az életet szolgálja fundamentálisan. Felnőttnek az a személy tekinthető, aki tud felelősséget vállalni és elköteleződni. A terapeuta kiemelte a meghittség fontosságát és azt is, hogy az embernek szüksége van egy társa. Előadást egy Jung-szemléletű tulajdonság-listával zárta, ami megkülönbözteti a nőket és a férfiakat egymástól. A nőknél ezek a pszichológiai-biológiai tulajdonságok például: a fogamzás, kihordás, teherviselés, megszülés, kitárás, várakozás, készenlét, fogékonyság, befogadás, megtartás, növelés, nevelés, részletezés, kiterjesztés, érvelés, vonzás, életkibocsátás önmagát odaadással.

A férfi funkciók pedig megkeresés, utánajárás, felkérés, termékenyítés, újrakezdés, szívósság, behatolás, átvitel, elengedés, célratörés, mentális szigorúság, átrendezés, tervezés, befejezés, uralás, befejezés, beleadás.

A pszichológus asszony gondolatait és a konferenciát azzal az üzenettel zárta, hogy ha száz ember egy helyen ugyanazt szeretné, akkor abból egy új gondolat születik majd valahol a világban. Közösen el tudunk indítani egy olyan változást, ami az életet szolgálja majd – mondta a professzor asszony.

(Fotók: családháló.hu – Ancsin Gábor)