A másodlagos meddőségről

Jill Valentino 38 éves. Tanárként dolgozik a new yorki Hudson Vally-ben. Egyike azon szerencsés nőknek, akik a legelső próbálkozás alkalmával teherbe estek. Jill egészséges kislánynak adott életet, majd pár évvel később a testvérkét is tervbe vette férjével. Másodszor azonban nem ment olyan könnyen a dolog…

Egy év próbálkozás és ovulációstimuláló gyógyszere terápia után Valentino bejelentkezett egy termékenység-endokrinológushoz, aki közölte a nővel, hogy túl “öreg” ahhoz, hogy ismét várandós legyen. Az orvos nem vette figyelmbe Jill aggodalmát sem a meddőséget illetően, mondván, már van egy gyereke, mit akar még?

Jill orvost váltott, s férjével belevágtak egy lombikprogramba, amikor a lányuk hétéves volt. Az öt év alatt, amíg Jillék azért harcoltak, hogy lehessen még egy gyermekük, Valentino gyakran érezte magát elszigeteltnek, bűnösnek és sokat szégyenkezett. “Nem tudtam, hogy annak, hogy nem esek teherbe, van neve, ezért nemigen beszéltem róla senkivel. Aztán elkezdtem utánanézni a dolgoknak a neten. Korábban sosem hallottam a másodlagos meddőségről. És rájöttem: nem vagyok egyedül.”

Bár ritkán esik róla szó, a másodlagos meddőség, vagyis az a jelenség, amikor egy problémamentes természetes fogantatás és várandósság után a nő nem tud újra teherbe esni, igen gyakori – sokmillió nőt érint világszerte.

“Sok nőnek, aki másodlagos meddőségben szenved, igen pontos elképzelése van arról, milyen és mekkora családot szeretne”, mondta el a Psychology Today-nek Leslee Murphy pszichoterapeuta, a Houstoni Termékenységi Klinika munkatársa. “A másodlagos meddőség stigma a nők körében. Sok a hozzá kapcsolódó kritika és ítélkezés, míg az empátia jóval kisebb arányban fedezhető fel”, teszi hozzá Patricia Harteneck meddőségi szakpszichológus, a Seleni Intézet munkatársa, aki a következőket javasolja a másodlagos meddőséggel küzdő nőknek:

Találjunk olyan orvost, aki támogat!

A másodlagos meddőséget sok orvos nem veszi komolyan. Éppen ezért fontos, hogy olyan szakemberrel beszéljünk, aki odafigyel ránk, és aki nem veszi félvállról aggodalmainkat, valamint olyat, aki átérzi, mennyire fontos számunkra a tervezett gyerekek megszületése.

Csatlakozzunk egy támogató csoporthoz, ahol szívesen fogadják a másodlagos meddőséggel küzdő nőket!

A meddőségi támogató csoportok azért vannak, hogy segítsenek, bármilyen érzelmi folyamaton megyünk is keresztül az első vagy második gyermek utáni vágyunk kapcsán. Az ilyen csoportokban olyan nők is vannak, akiknek az első babájuk nem akar megfoganni, és olyanok is, akiknek a második teherbe eséssel van gondjuk.

Beszéljünk partnerünkkel a tanácsadásról!

A másodlagos meddőség esetében felmerülhetnek véleménykülönbségek köztünk és párunk között. Valentino esetében a férj megelégedett volna egy gyerekkel is, de Jill mindenáron szeretett volna még egyet. A párok tagjai máshogy gondolkozhatnak arról is, meddig mennek el. Ha a lombikterápia nem válik be, még ott van a donor petesejt vagy sperma használatának lehetősége, a béranyaság és az örökbefogadás. A tanácsadó az ülések alatt mediátorként és oktatóként is fellép annak érdekében, hogy a pár mindkét tagja egyetértsen az “akcióterv” részleteit illetően: mennyit költsenek a terápiákra, meddig menjenek el, mikor hagyják abba a próbálkozást, stb. A lényeg, hogy két “igen” hangozzon el minden kérdést illetően, hiszen, ha nem sikerül megegyezni, az frusztrációt, megbánást, haragot szül.

Koncentráljunk a családi életre!

Annak, hogy egy pár mindkét tagja aktívan és tudatosan részt vesz érzelmileg a családi életben, hatalmas súlya és pozitív hatása van. A családi hagyományok, ünnepek, a hétköznapok rituáléjai, a közös titkok mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a család valóban család legyen, a szó legmagasztosabb értelmében.

Legyünk felkészülve a kényelmetlen beszélgetésekre!

Amikor egy kisgyermekünk van “csak”, az emberek egész biztosan meg fogják kérdezni: na, és mikor jön a kistestvér? Ez sokszor bosszantó lehet, ezért érdemes előre kigondolt válasszal készülni az ilyen esetekre. Mondhatjuk például, hogy “épp terápiára járunk, hogy ismét teherbe essek”. A legtöbben tiszteletben tartják az ilyen választ. De mondhatjuk egyszerűen azt, hogy “amint várandós leszek, tudatom veled”.

Forrás: Psychology Today (via)