A meddőség megmagyarázhatatlan esetei
Az orvosok megmagyarázhatatlan meddőségnek nevezik azokat az eseteket, amikor semmilyen standard meddőségi teszttel nem találják meg a meddőség okát. Speciális vizsgálatokkal azonban esetleg ilyenkor is fény derülhet a terméketlenség okára, és sok esetben gyógymódot is lehet találni a meddőség megszüntetésére.
Az orvosok megmagyarázhatatlan meddőségnek nevezik azokat az eseteket, amikor semmilyen standard meddőségi teszttel nem találják meg a meddőség okát. Speciális vizsgálatokkal azonban esetleg ilyenkor is fény derülhet a terméketlenség okára, és sok esetben gyógymódot is lehet találni a meddőség megszüntetésére.
Az orvosi szakirodalom általában 10-20 százalék közé teszi azokat a meddőségi eseteket, amikor egyik párnál sem mutatható ki hagyományos eljárásokkal a terméketlenséget megmagyarázó elváltozás. Ez a szám azonban még azon nők vizsgálatából származik, akik laparoszkópos műtéten estek át, hogy megvizsgálják a medenceüreget, nincs-e a páciensnek medencebeli hegesedése vagy endometrózisa (olyan betegség, amely során a normál esetben csak a méh belső felszínén található méhnyálkahártya-szövet a méhen kívül is megjelenik).
Ez a laparoszkópos vizsgálat azonban már nem tartozik a rutin termékenységi vizsgálatok közé. Ezért manapság még nagyobb a látszólag ok nélküli meddőségek aránya. Egyes becslések szerint ez az arány a 35 éven aluli női partneres pároknál elérheti akár az 50 százalékot, amely a 40 éves korra 80 százalék körülire emelkedhet.
Sok oka lehet a meddőségnek
A terméketlenségnek valójában több száz oka is lehet, és ezek jó részét nem könnyű megállapítani.
Íme néhány feltétel és folyamat, amelynek hiánya, illetve hibás működése esetén nem következik be a terhesség:
- A petefejlődést serkentő hormonoknak megfelelően kell szintetizálódniuk az agyban és az agyalapi mirigyben, és kibocsátásuk sem lehet akadályozott.
- A petének kielégítő minőségűnek és kromoszomálisan normálisnak kell lennie.
- A petének meg kell érnie.
- Az agynak elégséges LH-hormonlökést kell adnia, hogy serkentse a pete végső érését.
- A tüszőnek (amelyben a petesejt fejlődik a petefészekben) meg kell repednie és ki kell bocsátania a tüszőfolyadékot és a petét.
- A petevezetéknek fel kell vennie a petét.
- A spermának túl kell élnie a rövid hüvelyi látogatást, belépnie a méhnyálkába, felúsznia a petevezetéken és „megtalálnia” a petét.
- A spermiumnak át kell hatolnia a petét körülvevő tüszőhámsejteken és kapcsolódnia kell a pete burkához (zona pellucida).
- A spermiumnak biokémia reakción kell átesnie, és kibocsátani a DNS csomagját (23 kromoszómát) a petesejtbe.
- A megtermékenyített petesejt osztódóképes kell hogy legyen.
- A korai embriónak folytatnia kell az osztódást és a normális fejlődést.
- Három nap elteltével a petevezetéknek továbbítania kell az embriót a méhbe.
- Az embriónak folytatnia kell a fejlődést, hogy blasztociszta (hólyagcsíra) legyen belőle.
- A blasztocisztának ki kell kelnie a burkából.
- A méh belső bélésének (endometrium) megfelelően fejlettnek és fogadóképesnek kell lennie.
- A kikelt blasztocisztának kapcsolódnia kell a méhnyálkahártyához és oda beágyazódnia.
- Ezt az egészet a korai embrionális és magzati fejlődés sok apró „csodájának” kell követnie.
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!