A meleg párok gyermekeinek van véleménye – és hallatják is!
Amikor már úgy tűnt, az amerikai Legfelsőbb Bíróság minden akadályt elhárított a melegházasságok elől, a meleg párok gyerekvállalásának témája újra komoly kérdéseket vetett fel. Akik pedig ezeket a kérdéseket feltették, nem szociológusok, melegjogi aktivisták vagy más effélék, hanem a meleg párok gyerekei.
Amikor már úgy tűnt, az amerikai Legfelsőbb Bíróság minden akadályt elhárított a melegházasságok elől, a meleg párok gyerekvállalásának témája újra komoly kérdéseket vetett fel. Akik pedig ezeket a kérdéseket feltették, nem szociológusok, melegjogi aktivisták vagy más effélék, hanem a meleg párok gyerekei.
Az 1970-es és 80-as években felnövekvő gyerekeket vagy a homoszexualitás szerencsétlen áldozataiként, vagy a meleg kisebbség követendő példájaként ábrázolták. Egészen idáig ezek a gyerekek kizárólag szélsőséges értékeket képviselhettek. Átmenet nem létezett.
Most azonban két komoly cikk is megjelent Katy Faust és Rivka Edelman tollából. Mindkét nőt leszbikusok nevelték. Egyikük a Public Discourse-ban, másikuk a The Federalist-ban tette közzé véleményét.
Faust írásában azt hangsúlyozza, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy legyen egy édesapja és egy édesanyja, ám ettől a jogtól a melegházasság megfosztja az itt nevelkedő gyerekeket. Edelman arra mutat rá, hogy az egynemű párok olyan jogi és társadalmi körülményeket teremtenek, ami lehetetlenné teszi, hogy a babák normális körülmények között, édesanyjuk által neveltessenek fel egy apával.
A sötét kor vége?
Szinte érthetetlen, miért voltak mindezidáig a COG-ok láthatatlanok? A melegpárti baloldalnak nyilvánvaló érdeke fűződött ahhoz, hogy ezek a gyerekek ne nagyon nyilváníthassák ki véleményüket. Ám az USA-ban a jobb oldal sem tett semmit, hogy ezek a fiatalok beszéljenek. Az Egyesült Államokban az ügyvédeknek kizárólagos joguk van, hogy az államügyészek előtt fejtsék ki álláspontjukat, ám a dolog e témát illetően azért akadt meg újra és újra, mert az ügyvédek nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, miszerint “van önnek bármi bizonyítéka a melegházasság okozta negatív hatásokra?”
A melegek gyerekeinek immár saját történelmük van
Az első könyv, amelyet egy COG írt és nyíltan kritizálta a melegmozgalmat Jakii Edwards Like Mother Like Daughter című kötete volt és 2001-ben jelent meg. Edwards művében részletes ír arról, milyen volt leszbikus anyja és annak élettársa mellett felnőni az 50-es, 60-as évek munkásosztályának tagjaként Pittsburgh-ben. Sehol sem fogadták be, mindenhol kívülállóként kezelték, ami teljes elszigetelődéshez, majd pszichés problémákhoz vezetett – írja a Daily Caller.
Az azóta elhunyt Edwardsot egy kanadai nő, Dawn Stefanowicz követte, akinek 2007-ben jelent meg Out from Under című könyve. Dawn szülei ugyan együtt éltek, ám meleg apja és annak különböző szeretői szép lassan tönkretették a családi életet. Ezzel meg is dőlt az a melegjogi aktivisták által gyakran hangoztatott érv, miszerint teljesen egészséges lesz az a gyerek, akit két apa nevel fel és kapcsolata van az anyjával is. Stefanowicz esetében éppen ez történt – és egyáltalán nem működött.