A menekült is ember – hiába állítják sokan az ellenkezőjét

Péntektől vasárnapig közel tizenötezer migráns lépte át a határt Röszkénél. Ők is csak emberek, akik egy jobb élet reményében hagyják el háború súlytotta otthonukat. Mi a helyzet jelenleg Röszkén? Erről beszélgettünk a Karitász önkéntesével, Zagyva Richárddal.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
állampolgárság
2015. szeptember 15. Csontos Dóra

Péntektől vasárnapig közel tizenötezer migráns lépte át a határt Röszkénél. Ők is csak emberek, akik egy jobb élet reményében hagyják el háború súlytotta otthonukat. Mi a helyzet jelenleg Röszkén? Erről beszélgettünk a Karitász önkéntesével, Zagyva Richárddal.


Péntek óta már több mint tizenötezer menekült lépte át a határt Röszkénél, emiatt a Katolikus Karitász orvosi sátraiban folyamatos volt a rendelés az elmúlt napokban. Rengeteg önkéntes is segédkezett a menekültek irányításában, hogy fennakadás nélkül jussanak el a regisztrációs pontig a migránsok. A munkát megkönnyíti, hogy több nyelven fordítanak: arab, perzsa, urdu, fárszi, pastu, angol és német tolmácsok segítik az ellátást.

Az önkéntesek, akik a hétvégén váltásban folyamatosan 10-20 fővel voltak jelen takaróval, sátrakkal, ivóvízzel, pelenkával és élelemmel, valamint izolációs fóliával segítették a rászorulókat. A Katolikus Karitász önkéntese ott van a helyszínen és tegnap délelőtt pozitívnak értékelte a helyzetet.

Fotó: Katolikus Karitász / Csapó Viktória

A hazánkba érkezők többsége tovább szeretne indulni, ám ez biztosan csak a regisztrációs pontokon derül ki, amikor menedékjogi kérelmet nyújtanak be, hogy hova szeretnének menni. Számos kisgyermekes család érkezik hazánkba, de az nem jellemző, hogy fiatalkorúak egyedül jönnének. A napokban Czibere Károly bejelentette, hogy a magyar gyermekvédelem felkészült az országba érkező gyerekek fogadására. Tavaly óta már többen érkeztek hazánkba, akik jelenleg a Fóti gyermekotthonban élnek. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden, kísérő, illetve szülő nélkül érkező gyermekre úgy tekintsen, mint egy sérüléseket hordozó, kiszolgáltatott és veszélyeztetett gyermekre, és nem úgy, mint  bevándorlóra. Ennek az elvnek alapján kezdődött meg a gyermekvédelmi rendszer felkészítése az elmúlt hónapokban. Idén az első nyolc hónapban több mint 8200 gyereket regisztráltak, de a gyermekvédelemre nehezedő jelentős nyomás ellenére sem maradt egyetlen gyerek sem ellátatlanul.

MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Fóti gyermekotthonnal, és oda már hónapok óta, sőt, tavaly óta érkeznek menekült gyermekek, akik felügyelet nélkül érkeztek és még nincsenek tizennyolc évesek. Vannak persze, akik maradnának, itt viszont úgy látjuk, hogy a többség inkább továbbmenne – tette hozzá Zagyva Richárd.

Szerencsére a hírekkel ellentétben az sem jellemző, hogy családok szakadnának szét. A múlt héten előfordult egy-két családdal, hogy a buszos tülekedésben elkeveredtek egymástól, de ilyenkor a rendőrség és különböző civil szervezetek segítségét kérve hamar egyesülhettek a családok.

Fotó: Katolikus Karitász / Csapó Viktória

Jelenleg kevés menekült érkezik a helyszínre, aki érkezik azt folyamatosan szállítják el a rendőrök a regisztrációs pontokra. Nyugodt a hangulat, akinek szüksége van orvosi ellátásra az fordulhat a Katolikus Karitász munkatársaihoz. Jelenleg három orvos dolgozik a Katolikus Karitász sátraiban, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban részesítsék a menekülteket. A napokban megjelentek az osztrák sajtóban olyan híresztelések miszerint a menekült gyermekek között hasmenéses járvány tört ki, ám ezt a Karitász önkéntese, Zagyva Richárd cáfolja. „Napi huszonnégy órában működik az orvosi sátrunk és bizton állíthatom, hogy ez nem igaz. Rengetegen kértek orvosi segítséget, de csak kisebb problémákkal. Leginkább a felső légúti megbetegedések illetve lábsérülések a jellemzőek. Ezen kívül minden olyan más betegség is előfordul, ami egy társadalmon belül is előfordulhat.”

Fotó: Katolikus Karitász / Csapó Viktória

A Karitász három helyszínen: egészségügyi központtal, szociális sátorral és harmadrészt egy adományokat átadó ponttal várja a rászorulókat. Itt, akinek szüksége van rá, kaphat vizet, élelmet és ruhát. Az országba érkező családok leginkább a gyermekruhákat fogadják el szívesen.  És persze, biztos lesznek, akik most megjegyzik, hogy minek adni, mert úgyis csak eldobálják a kapott élelmiszert és ruhákat a migránsok – mert persze nem egy ilyen kép is bejárta a sajtót, míg másutt arról szólnak a hírek, hogy megfagynak az éjszaka a gyermekek és nincs elég adomány. Richárd úgy véli mindenki azzal a szemléletmóddal látja a Röszkén történteket, ahogy szeretné.

“Tény, hogy vannak, akik mezítláb érkeznek és persze olyanok is, akik otthagyják a kapott adományokat. Az önkéntesek azonnal segítenek ha úgy látják, hogy akár egy kisgyermeknek, akár egy felnőttnek segítségre van szüksége. Nem gondolom, hogy általános dolog lenne az élelmiszerek eldobálása, ezek csak kiragott pillanatok, egy kis részlete annak, ami itt törtéik valójában. Ha éppen jön a hideg, akkor takaróba burkolóznak az emberek, aztán egy másik pillanatban már meg is érkezik a busz, amire igyekeznek felszállni minél többen. Természetes, hogy azt, amire nincs szükségük nem cipelik magukkal. Ezért nem célszerű kiragadni egy-egy képet az itt történtekből.”