A nőknek választási lehetőséget adtunk: dolgoznak és/vagy gyermeket nevelnek

A Design Terminálban rendezett nagyszabású nőnapi konferencián olyan fontos témákban beszélgettek a résztvevők, amely minden nő nő életében fontos szerepet töltenek be. A kerekasztal beszélgetésen  volt szó a munka és a család összeegyeztethetőségének kérdéséről, valamint arról, hogy egyre több nő kezd szülés után vállalkozni. Ez pedig nagyon jól megy a nőknek, ráadásul precízen, könnyedén össze tudják hangolni a munkájukat a gyerkőcök nevelésével.

A FICSAK és a NőiSzem első kerekasztal beszélgetésen arról beszélgettek a résztvevők, hogyan hangolható össze a munka és a család. A beszélgetést Németh Szilvia, a FICSAK kommunikációs vezetője moderálta.

Az első kérdést a témában pedig a Hidvéghi házaspár kapta, melynek mindkét tagja keményen, magas beosztásban dolgozik és mindemellett négy gyermeket nevelnek. Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója gondolkodás nélkül rávágta, hogy nagyon nehéz, míg Brigitta kiemelte, hogy ameddig a gyermekek kicsik, addig első sorban ők a fontosak, és minden más a háttérbe szorul. Hidvéghiné Dr. Pulay Brigitta kiemelte, hogy minden anya más, és másra is vágynak, ami teljesen természetes, de ő egy idő után külön igényelte azt, hogy visszamehessen akárcsak napi 1-2 órában dolgozni. „Ez épp annyira volt elég, hogy az agyamat kordában tartsam. Tudtam, hogy szeretnék visszamenni dolgozni, és mivel a környezetpolitikai mindig fontos szerepet töltött be az életemben, egyikről sem tudtam volna lemondani. De egyszerre vinni sem tudta volna ezt a két fontos dolgot, mert arra ráment volna a családom és a munkám is.”

A Hidvéghi házaspár

Sokszor felmerül bennünk a kérdés, hogyan oldjuk meg a gyermekfelügyeletet, és, hogy a munkáltató mennyire lesz majd velünk toleráns. Brigitta, azt mondta neki szerencséje volt, mert, az ő főnöke a Regionális Környezetvédelmi Központban nagyon toleráns volt vele, és mindig mondta neki, hogy a család az első. De a családjára is számíthat bármikor, a férje támogatása mellett, ott vannak a nagyszülők is. A férj, Balázs szerint egyáltalán nem szégyen az, ha valaki segítséget kérjen, akár egy bébiszitter vagy egy takarítónő képében. Sajnos Magyarországon sokan szégyellnek segítséget kérni, míg Nyugat-Európában ez egy bevett szokás. Ráadásul Német Szilvia korábbi felmérésekből arra a következtetésre jutott, hogy ott, ahol a szülők segítséget mernek (és tudnak) kérni, ott több gyermek is születik.

Az adatokról azonban inkább Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója beszélt: mi is a gyermek? Egy erőforrás vagy inkább egy kötelezettség? Ez a két dolog jelen pillanatban összefügg. Minél stabilabb az állam, minél erősebb jóléti funkció vannak, ami megkönnyíti az életünket (legyen az egészségügy, szociális ellátás…) a gyerek annál inkább válik kötelezettséggé, teherré. Mindenzt gazdagsági szempontból mondom.

Miért van az, hogy a legalacsonyabb jövedelműek körében születik a legtöbb gyermek? Azért mert jövedelmet hoznak a család számára. Vagy segély formájában, vagy azért mert korán munkába lehet őket állítani. A felmérésekből kiderült továbbá az is, hogy a középosztályban nem születnek meg a kívánt gyermekek, míg a legfelső osztályban igen. „Amerikai kutatók készítettek felmérést, ahol Manhatten gazdagabb területein megugrott a születések száma. Szociológusok arra az eredményre jutottak, hogy a gyerek abban a közegben sikk lett. Azaz, minél több gyereked van, te annál gazdagabb vagy. A Porschét lecserélte a gyerek. Persze azt nem állítanám, hogy ez Magyarországon is működne.”    

Szóba került még Svédország, ahol az apukák hatalmas részét vállalják a gyermeknevelésnek, sokszor ők is otthon maradnak 3-6 hónapot a családdal és emiatt sokkal kiegysúlyozottabbak a családok. Ezzel szemben a magyar férfiak nem tudják ezt elképzelni, hiába bizonyított tény, hogy a férfiak akárcsak a házimunkába való besegítése is előcsalogathatja a gyermekvállalási kedvet.

Dr. Voller-Szenci Ildikó, brüsszeli képviselet-vezető utazásaival, valamint Kelet és Nyugat összehasonlításával kapcsolatban kapta a kérdést, hogy mit tapasztalt a világ más tájain. „Nagy a káosz Európában, úgy tapasztalom, hogy a kétgyermekes családmodell működik a legtöbb helyen. A mai napig beszélhetünk olyan családmodellről, ahol a többgenerációs családoké a főszerep, és emiatt nem tudják hogyan boldoguljanak önállóan a fiatalok. Hazánkban is ez az angolszász modell az elterjedtebb, de ha már Svédországot említetted, akkor érdemes tudni, hogy ott a házaspár felneveli a gyermeket, az iskolában szakmát tanulnak, majd saját maguk boldogulnak tovább az életben és alapítanak családot. Ez nálunk nem működik.

Nagyon megosztó a GYED Extra, ami lehetővé teszi, hogy az anyuka a gyermek féléves korától részmunkaidős állást vállaljon. Egyesek szerint, egy anyuka helyen otthon van, míg mások szerint ez elősegíti azt, hogy  acsalád előbb-utóbb tovább bővüljön. Dr. Pulay Brigitta szerint fontos tisztába tenni azt, hogy egy család akar-e több gyermeket, mert nem ettől függ, hogy mennyire lesz sikeres ez az állami intézkedés. „Szerintem a legfontosabb kérdés az, hogy a gyermek hova érkezik. Egy szerető családba, ahová beintegrálódik, vagy egy olyan családba, ahol a tagok teljesen alárendelődnek. Manapság azt tapasztalom, hogy megszületik a gyerek és akkor mindenki alárendelt lesz. Ez nem jó, a gyermek a családba érkezik, és nem azért, hogy a szülők szolgálók legyenek. Sokan ezért nem vállalnak több gyermeket, mert szétzilálodik a család, elveszik a nő és férfi intimitása azáltal, hogy a gyerek kerül előtérbe.”

A környezetvédelmi tanácsadó szerint nehéz egy pörgős állásból átállni egy nyugodt, bár 24 órás állásba átszokni. De idővel hiányozni fog a régi én szerepe, fontossága, és ebben segít a GYED Extra. Hogy a szülő kicsit kiszakadjon a pelenkázás-büfiztetés-altatás körforgásából. Véleménye szerint azért jó ez az intézkedés, mert ha az édesanyák visszamennénk a nagyobb gyermekek után munkába akkor nem kell teljesen az alapoktól kezdenünk a karrierünk.

A nőnapi konferencia második felében a Nők a magyar gazdaságban témájában beszélgettek a résztvevők. A beszélgetést Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke nyitotta meg, melyben elmondta, hogy ma több nő végez az egyetemeken, főiskolákon, mint a férfiak. Az út sokszor küzdelmes, de kellő elszántsággal, tehetséggel a nők ma már vállalkoznak, és vezető pozíciókat töltenek be.

A GYED Extra a választási lehetőséget adja meg a nőknek, és elsősorban nem kedvezményeket biztosít. Szalai Piroska elmondta, hogy sok kismama feketemunkára volt száműzve, mert nem akartak kiesni a munkaerőpiacról. Ez azért jó, mert így az anyukák legálisan dolgozhatnak úgy, hogy közben állami támogatást is kapnak. Dönthetnek a szülők úgy, hogy dolgoznak, vagy otthonmaradnak gyermeket nevelni.  74 százalék édesanya dolgozik, akiknek a legkisebb gyermeke betöltötte a 12 éves kort már a munkaerőpiacon van, ezzel az Európai Unió élmezőnyében vagyunk.

A kerekasztal beszélgetés második körében a családi vállalkozások, és a szülést követő integráció volt a fő téma. Németh Szilvia, a FICSAK kommunikációs vezetője a fiatal ügyvezetőt Fejérdy Zsófit kezdte faggatni a női diszkriminációval kapcsolatban. Fejérdy Zsófia egész életében orvosnak készült, de a pályaválasztás előtt gondolt egyet és közgazdásznak jelentkezett. 2013-ban a Junior Expo-n megnyerte az „Év fiatal vállalkozója” díjat és megalapított a saját vállalkozását a PromoBoxot. „Úgy gondolom egy igazi csoda a munkám, mert elsőként lehetek ott a magyar gyermekek születésének pillanatát követően, még a szülészeti osztályon találkozom a szülőkkel, így mégiscsak kórház közelben maradtam.”

Németh Szilvia rákérdezett arra is, hogy a fiatal Zsófi találkozott-e előítéletekkel a munkája során, amire Zsófi azt mondta, hogy igen, majd Baja Sándor viccesen felidézett egy közös emléket a témával kapcsolatban: Amikor egy rendezvényen először megláttam a Zsógit, az jutott eszembe, hogy milyen csinos kis hostesslány, aztán kiderült, hogy ő rendezte meg az eseményt. A sztereotípiákról annyit, hogy miután megszólalt azonnal kiderült számomra, hogy mennyire egy értelmes nő. Akkor már nem a csinos pofikát láttam, hanem egy igazán tehetséges nőt.

A fiatal ügyvezető nő elmondta, hogy nem ért egyet az előítéletekkel, mert attól, hogy valaki nőként a karrierjére koncentrál még lehet jó anya. Emlékeztett arra, hogy korábban milyen pozitív példákat hallhattunk többgyermekes édesanyáktól, akik a gyermeknevelés mellett sem adták fel a szakmájukat. Mint mondja, mindennek eljön majd az ideje, az ő életében is beköszönt majd gyermekvállalás gondolata, de már most tudja, hogyan fog akkor cselekedni. „Az első időkben a gyermek lesz előtérben, de nem szeretném feladni a korábbi életemet sem.”

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft ügyvezető igazgatója szerint, nem szabad különbséget tenni női és férfi munkavállaló között. Ő a szakmai tudás, az elhivatottság alapján választja ki későbbi kollégáit, a nőknél pedig már előre tervez és egyáltalán nem érzi akadálynak, ha valaki szülési szabadságra szeretne menni.

Auguszt-Arató Auguszta, az Auguszt cukrászdák egyik alapító tagja elmondta, hogy véletlenül került be a családi vállalkozásba. Bölcsész diplomával marketingesként kezdett el dolgozni, amikor megnyitott az első cukrászdájuk, de a karácsonyi szezonban az egyik munkatársnak eltört a keze, ezért az édesanyja kétségbeesetten hívta, hogy azonnal segítség kell, hiszen nincsenek kész a bejglik, az emberek pedig jönnének érte… „Mi ebben nőttünk fel, ott írtuk suli után a leckét, nyáron besegítettünk. Amikor beálltam a pultba, úgy éreztem magam, mint egy hal, akit visszadobtak a vízbe. Eddig miért nem ezt csináltam? – kérdeztem magamtól. Azóta is a cukrászdában dolgozom, mindemellett négy gyermekem van, amit nem könnyű összeegyeztetni. Amikor nem vagyok a gyerekekkel akkor az jár a fejemben, hogy miért nem velük töltöm az időt, amikor a családdal vagyok akkor meg azt érzem, hogy vajon mi van a boltban.”