Komoly bajban van a matematikaoktatás, mindenkinek csak a baja van vele, egyáltalán nem hatékony, ráadásul ki sem használjuk a technika adta lehetőségeket. Arra megy el az idő és az energia, hogy kézzel számolunk, a valódi problémákra pedig nem tanítja meg valódi választ adni a diákokat.
Conrad Wolfram, brit mérnök és üzletember évekkel ezelőtt egy TED előadásban vezette le, hogy hogyan kellene mindezt megváltoztatni, a válasza pedig a komputerizált matematika, ahol magával a számolással már nem kell foglalkozni, hiszen azt az ember helyett sokkal gyorsabban megcsinálja a számítógép. Az eredmény pedig egyrészt az élvezetes, problémákra választ adó matektanulás, és a gazdaság hihetetlen mértékű felgyorsulása lenne.
Arra pazaroljuk az energiát, amit a gépek sokkal jobban csinálnak
Wolfram abból indult ki, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. Aki tanulja a matekot, úgy érzi, semmihez sem kapcsolódik, unalmas, elvont és nehéz. A kormányok érzékelik, hogy ez nem tesz jót a gazdaságnak, de nem tudják, mit tehetnének. A tanárok pedig frusztráltak. Tehát egyfelől a világ egyre inkább matematikai, mennyiségi, másfelől viszont egyre csökken a matek iránt a diákok érdeklődése. Ezt az ellentétet kellene valahogy feloldani. A csodaszer pedig a számítógép.
A valóságos világban a matematikát végső soron mindenki használja: geológusok, mérnökök, biológusok, és mindenféle szakmát űzők, például modellezéshez, szimulációhoz. Ezzel szemben az iskolai matekoktatásnak semmi köze a világ összetettségéhez, lebutított feladatokat kell elvégezni, sok-sok számítással.
Közben pedig nem tanulunk meg matematikai problémákat megoldani, amire azért elég nagy szükség lenne, először is a műszaki tudományok miatt, azután a mindennapi életben, hogy ki tudjuk számítani, mondjuk a jelzáloghitelünk törlesztőrészletének a változásait, harmadrészt pedig a logikus gondolkodásnak mégiscsak ez lenne az alapja.
Az életben a matematika nem azonos a számítással, csak az iskolában az – állapítja meg Wolfram. Némileg leegyszerűsítve a matematika négy lépésből kellene, hogy álljon. 1. Megfogalmazzuk a helyes kérdést. Mit akarunk kitalálni? 2. Ha megvan a helyes kérdés, akkor fogjuk, és lefordítjuk a matematika nyelvére. 3. Elvégezzük a számítást. 4. A matematikai eredményt visszafordítjuk a valóság nyelvére, tadam, megoldottunk egy problémát. Csakhogy a jelenlegi oktatásban az idő 80 százaléka a 3. lépésre, a számításra megy el. Egy olyan dologra, amit az embernél sokkal jobban és gyorsabban el tudnak végezni a számítógépek.
A matematika felszabadult a számítás alól