A számolási zavar már óvodáskorban felismerhető

A számolási zavar (vagy diszkalkulia) sajnos nem túl ritka részképességzavar, ami szakemberek szerint az iskoláskorúak 5-6 százalékát érinti. Szerencsére azok az idők már elmúltak, amikor az olvasási, írási vagy számolási nehézségekkel küzdő gyerekekre egyszerűen rásütötték, hogy lusták.

A diszkalkuliáról – ellentétben például a diszlexiával – még mindig nem hallunk eleget, és sok gyerek úgy kínlódja végig a matematikaórákat, hogy soha nem jut el szakemberhez, pedig nagy szüksége lenne rá.

Az ember matematikai képességei részben öröklöttek: kísérletek alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy mennyiségek (pl. 2 és 3) között már a csecsemők is különbséget tudnak tenni – sőt, egyes fejlettebb állatfajok is. Ez azonban még nem a számolás képessége, e velünk született matematikai „adottságaink” csupán annak bázisát jelentik.

A számlálás, számolás és a mind bonyolultabb matematikai ismeretek elsajátításához az idegrendszeri érés mellett a környezet hathatós segítsége kell. Amikor egy kisgyerek elkezd számokat használni, azt kezdetben mechanikusan teszi, sokszor rossz sorrendben sorolja fel az egymás után következő számokat, és hiányzik a számolás koncepciója, például így „számol” meg 6 dolgot: 1, 2, 1, 2, 3, 4. A változás akkor áll be – többnyire hároméves kor körül –, amikor a gyerek megérti, hogy minden szám neve egy meghatározott mennyiségnek felel meg. Ötéves korban a gyerekek általában már rendelkeznek számfogalommal, és alapvető számtani ismeretekkel.

Mi a diszkalkulia és mi okozza?       

A diszkalkulia speciális tanulási nehézség, az ettől szenvedők általában átlagos vagy kiemelkedő intellektusúak, nehézségeik a számok, számtani műveletek, az irányok, a tájékozódás, a becslés területére korlátozódnak, illetve más „diszek” – diszgráfia vagy diszlexia – is társulhatnak mellé.

Súlyossága változó lehet: egyeseknek „csak” a számok jelentésének megértésével van gondjuk, másoknak a számtani műveletek jelentenek megugorhatatlan akadályt, esetleg az arányok, a becslés, a tájékozódás a saját testen és a térben, a jobb és a bal közötti különbség. És persze olyan is van, amikor mindez egyszerre van jelen.

A diszkalkulia oka nem teljesen világos. Feltételeznek örökletes tényezőket is, de fő okként a neurológiai fejlődés során bekövetkező valamilyen behatást gyanítanak, ami miatt sérül az a rendkívül összetett és finom rendszer az agyban, ami a matematikai feladatok elvégzéséhez szükséges.

Nem véletlen, hogy a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia sokszor kéz a kézben jár, mert a nyelvi képességek, a szimbólumok megértésére és használatára való képesség megfelelő fejlettsége elengedhetetlen az íráshoz, az olvasáshoz és a számoláshoz egyaránt.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!