A szégyen tartja vissza a bántalmazott férfiakat a segítségkéréstől
Amikor a családon belüli erőszakról esik szó, szinte mindenkinek az a sztereotipikus kép jelenik meg a fejében, hogy a férj bántalmazza feleségét, gyermekét. De mi van, ha kilépünk ebből a sztereotípiából? Mit mutatnak a statisztikák? Milyen egy bántalmazott férfi lélektana?
Amikor a családon belüli erőszakról esik szó, szinte mindenkinek az a sztereotipikus kép jelenik meg a fejében, hogy a férj bántalmazza feleségét, gyermekét. De mi van, ha kilépünk ebből a sztereotípiából? Mit mutatnak a statisztikák? Milyen egy bántalmazott férfi lélektana?
hirdetés
hirdetés
A családon belüli erőszak kutatása a 70-es évekig nyúlik vissza, majd a 90-es évektől ugrásszerűen megnőtt azon tanulmányok száma, melyek már nem csak objektív adatgyűjtéssel, hanem a bántalmazó/bántalmazott lélektannal, a viktiminológiával foglalkoznak. Az adatokból az derül ki, hogy a nők valóban nagyobb eséllyel vannak kitéve családon belüli erőszaknak, ugyanakkor az is látszik, hogy nem elhanyagolható a bántalmazott férfiak száma sem, így őket sem szabadna kihagyni a probléma kezeléséből.
Nincsenek egyértelmű statisztikák
A 2005. április 1-je óta működő Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szerint a segítséget kérők 74%-ban nők, és 26%-ban férfiak. A KSH 2011-es adatai szerint a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között 70-30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya, míg a párkapcsolati, élettársi erőszak elszenvedői 90-10 százalék az eloszlás a nők, és férfiak között.
Miért nehéz kutatni a témát?
Mint ahogy a fenti adatokból is látszik, közel sem olyan egyértelmű, hogy a férfi veri a nőt. Kevés szó esik arról, hogy családon belül férfi bántalmaz egy másik férfit, vagy nő bántalmaz fiú gyermeket.
A különböző kutatások más-más fogalmakkal dolgoznak, így azok összehasonlítása, összegzése nehézségbe ütközik.
A bántalmazott férfiak jóval kisebb arányban fordulnak segítségért.
Nem gondolom, hogy az a megoldás, ha a férfiak és a nők nekiállnak mutogatni egymásra, hogy melyikük bántalmazóbb a másiknál, a probléma sokkal összetettebb, mint ahogyan arról olvashatunk, hallhatunk a médiában. A klasszikus sztereotíp bántalmazó férjek sem agresszornak születtek. Nagy valószínűséggel őket is bántalmazták ilyen-olyan módon, és még az is lehet, hogy nem Apu volt az elkövető. Gyakran találkozom olyan felnőtt férfiakkal, akik egy domináns anya lelki terrorjából szeretnének kiszabadulni. Ők nem bántalmazott férfiak? Mint ahogy sokan, ők is gyakran beleesnek abba a hibába, hogy öntudatlanul egy hasonló párkapcsolati helyzetbe lépnek bele, mint amit gyermekként megéltek.
