A tehetség nem válogat a gyerekek között

A tehetség nem ismeri a szociális hátteret, egy szegény gyermek ugyanúgy lehet tehetséges, mint egy gazdag tehetségtelen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint a Snétberger Központ által végzett munka két fontos területet, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze.

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a roma tehetséggondozás terén a Snétberger Zenei Tehetség Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nevében Balog Zoltán miniszter Budapesten.

A megállapodás szerint a felek elsősorban a fiatal hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek felkutatása, intenzív zenei képzése, munkaerőpiaci képességfejlesztése, mentorálása, utógondozása ás karriertanácsadása terén működnek együtt. A szerződés értelmében a minisztérium ezeken a területeken bevonja a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabályok előkészítési folyamatába a Snétberger Központot.

A kormány elsősorban a felsőörsi iskola fenntartásban, ösztöndíjak finanszírozásában és koncertlehetőségekkel a tehetséges roma fiatalok magyarországi és európai megismertetésében tud segítséget nyújtani – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a Snétberger Központ „nem várja meg, hogy a világvégéről is odajöjjenek a hátrányos helyzetűek, akiknek még talán úti költségre sincs pénzük, hanem ők mennek el a megyeközpontokba, a családokhoz”.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A zenei nevelés jó hatással lehet az iskolai eredményre

Az MTI-nek kiemelte azt is: meggyőződése, hogy a megfelelő zenei nevelés jó hatással lehet a diákok iskolai eredményeire. Azonban ahhoz, hogy a fiatalok ne kényszerként, hanem élményként éljék meg a zenélést és az éneklést, olyan hiteles művésztanárokra van szükség, mint a Snétberger Központ munkatársai, akik rengeteget segíthetnek módszereik átadásával.

„Nagyon fontos az alapítványunk számára, hogy a kormány áll mögötte” – fogalmazott az eseményen Snétberger Ferenc Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, aki szerint a megállapodás segíthet még több tehetséges roma fiatal felkutatásában. Hozzáfűzte: a hat éve működő intézményből eddig mintegy harminc hallgatót vettek fel felsőoktatási intézményekbe vagy konzervatóriumba, ami egy nagyon jó arány.

A rendkívül intenzív, évi 12 hetes kurzusokon a gyerekek nem csupán hangszeres játékot, hanem többek között klasszikus zenetörténetet és zeneelméletet, valamint dzsesszelméletet is tanulnak – hangsúlyozta Snétberger Ferenc. Kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegény környezetből érkező tehetségeket hangszervásárlással is segítik, emellett nagyon fontos a biztatás, mert többnyire nagyon kicsi a gyerekek önbizalma.