A végrendelet nem búcsú: a tudatos életvitel része

A végrendelet kérdése általában családtag elvesztésekor, hagyatéki eljárásban kerül elő. Pedig normális és elvárható is lenne, hogy az ember már viszonylag fiatalon gondoskodjon a jövőről, ezáltal is – foglalta össze a csalad.hu.

Nem a halált várja az, aki végrendeletet ír. Több európai országban is normális, ha az ember, akár már 30-as éveiben végrendelkezik. Ahogy például a gyermekei számára betétet gyűjt, életbiztosítást köt, úgy ez a fajta jogi aktus is a jövőt, és a családtagok biztonságát szolgálhatja. Vagyis egy gyermekekkel rendelkező felnőttől akár el is várható, hogy – még ha évtizedekig boldogan élhet – felkészüljön egy ilyen aktussal a váratlanra.

Persze a végrendelet célja végül is az, hogy halálunk esetén elrendezzük a vagyonunk, értékeink sorsát, de arra is érdemes gondolni, hogy nem csak a vagyontárgyak örökölhetők, hanem számos tartozásféle, hitelösszeg is. És egyáltalán nem mindegy, hogy kit súlyt majd a hirtelen jött adósság, miközben még a gyász is megviseli a családot. Valamiért él az az általános tévedés, hogy a házastárs automatikusan örököl, vagyis, hogy a közös lakás a feleségé lesz a férj halála esetén. Még inkább hibás ez a feltételezés, ha nem házasságban él egy pár.

A megírt és hitelesített végrendeletet ráadásul illik időről időre felülvizsgálni, újraírni, módosítani. Egyrészt, mert a vagyonban bármikor változás állhat be – remélhetőleg gyarapodás formájában – másrészt mert a kapcsolatok minősége is változhat, az emberek elválnak, újraházasodnak, és egyáltalán nem mindegy, milyen hagyatéki problémák várnak a szeretteinkre, korábban az életünkben a legfontosabbnak tartott személyekre.

Az örökösödés Magyarországon nem sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az egyik legfontosabb változás is jónéhány éve történt: eltörölték a közvetlen családtagok közötti örökség illetékét. Ha nincs végrendelet, viszonylag egyértelmű a törvény: az örökösödés egyenes ági. Vagyis az összes gyermekünk egyenlő arányban osztozik a hátrahagyott vagyonon és terheken is. Ez pedig független attól, hogy vér szerintiek-e. Az özvegyeket ilyenkor legfeljebb a közös ingatlan haszonélvezete illeti meg. Ha nincs egyenes ági örökös, akkor végső esetben az államra száll minden ingó és ingatlan vagyon.

Ha viszont van végrendelet, azt törvény szerint mindenki köteles jogilag figyelembe venni. Csakhogy van néhány alapvető probléma: formailag és tartalmilag is be kell tartani a végrendelkezés szabályait: ellenkező esetben bíróságon támadható meg a végakarat.

A szabályok közül a legfontosabb, hogy a végrendeletről értesítsük a családtagokat. Legalább azokat, akik érintettek benne. Hiába tettük akár közjegyzői letétbe a rendelkezést, arról automatikusan senki sem értesül. A másik ilyen kérdés: a végrendeletet sose dugjuk el egy fiókba. Olyan helyen tároljuk – ügyvédnél, családtagnál, akár többnél, több példányban – ahonnan szükség esetén elő is kerül, és érvényesíthető lesz.

Ha formailag is meg akarunk felelni az előírásoknak, csakis írásban rendelkezhetünk. Létezik az úgynevezett holográf végrendelet, amelyet valaki egy darab papírra ír meg, és ír alá. Ez azonban biztosan nem lesz formailag hibátlan. Két tanúval ellátva, lehetőleg közjegyző által hitelesítve készítsük el a rendelkezést, mert már nagyon apró hibák esetén is megtámadhatják azt utólag.

A tartalmi kérdésekben a jogászok azt a tanácsot adják, hogy csak olyanra hagyjunk vagyont, aki a végrendelet készítésének idején életben volt. Ez a kissé morbidnak ható kitétel azt jelent, hogy például a „még meg nem született” gyermek nem örökölhet érvényesen. Fontos, hogy a végrendelet kedvezményezettjének bármilyen személyt megjelölhetünk: gyermekeinket, szüleinket, rokonainkat vagy akár ismerőseinket, barátainkat is.

Sokan úgy képzelik, hogy egy gyermek kizárható az öröklésből. A jog ismeri azt a helyzetet, hogy a rendelkező az egyik gyermekét előnyben akarja részesíteni, és ez megtehető, azonban az már nem megengedett, hogy bármelyik egyenes ági utódot teljesen kizárják az öröklésből. Az úgynevezett kötelesrész neki is jár: ez a törvényesen járó rész legalább 50 százaléka. És itt jön elő az a probléma, hogy a házasságon kívül született gyermek ugyanúgy örökös, és jár neki legalább a kötelesrész, mint a többi gyermeknek.

Amit érdemes tehát észben tartani, korunktól és vagyonunk nagyságától függetlenül ajánlott végrendelettel rendelkezni, saját szeretteinknek segítünk ezzel, csakúgy, mint egy életbiztosítással. És ami érdekesség, hogy a felmérések szerint a magyar családok több mint 60 százaléka ezt éppen ennyire fontosnak tartja. Mégis a magyaroknak csupán hét százaléka rendelkezik érvényes végrendelkező dokumentummal.