Abortusz, szülési szabadság, melegjogok – mi vár Amerikára?

Egy napja új elnöke van az USA-nak Donald Trump személyében. Az elnöki székért folytatott abszurd, agresszív és kínosan ostoba harc két résztvevője fej fej mellett haladt. Egyikük nagyobbakat ígért mint a másik, ment a sárdobálás, a mocskolódás és harsány, egy Mónika-show színvonalát is alulmúló ripacskodás. A Családhálót az érdekelte, milyen jövőre számíthat Amerika olyan kérdéseket illetően, mint az abortusz, a melegjogok, a szülési szabadság fizetése, illetve a családot érintő intézkedések, és azt is megvizsgáljuk, milyen álláspontot képvisel Hillary Clinton e kérdésekkel kapcsolatban.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. november 10. Gyarmati Orsolya

Egy napja új elnöke van az USA-nak Donald Trump személyében. Az elnöki székért folytatott abszurd, agresszív és kínosan ostoba harc két résztvevője fej fej mellett haladt. Egyikük nagyobbakat ígért mint a másik, ment a sárdobálás, a mocskolódás és harsány, egy Mónika-show színvonalát is alulmúló ripacskodás. A Családhálót az érdekelte, milyen jövőre számíthat Amerika olyan kérdéseket illetően, mint az abortusz, a melegjogok, a szülési szabadság fizetése, illetve a családot érintő intézkedések, és azt is megvizsgáljuk, milyen álláspontot képvisel Hillary Clinton e kérdésekkel kapcsolatban.


Abortusz

Trump elméletben abortuszellenes, és csak akkor engedélyezné a terhességmegszakítást, ha a gyermek erőszakból vagy vérfertőző kapcsolatból fogant, illetve, ha az anya egészsége veszélyben van.

Mint tudjuk, 1973 óta (Roe vs Wade) az USA egész területén legális az abortusz, ám az egyes államok bizonyos mértékig szigorításokat vezethettek be. A legtöbbet emlegetett szervezet a témával kapcsolatban a Planned Parenthood, amely számtalan intézményt működtet és a köznyelv csak abortuszgyárként emlegeti. Elgondolkodtató, hogy a most éppen inkább abortuszellenesnek látszó Trump miért ismerte el februárban a PP működését, hangsúlyozva, hogy a szervezet évente sok millió nőn segít mell- és méhnyakrákszűréseivel (ami persze igaz)? Most épp azon az állásponton van, hogy „valúszínűleg” megvonja a támogatást tőlük a terhességmegszakítások miatt. Hisszük, ha látjuk. Szkepticizmusunk alapját az adja, hogy 1999-ben egy, az aNBC-nek adott interjújában „nagyon pro choice”-nak titulálta saját magát, majd hozzátette: nem akadályozná meg a késői (értsd: a 24. hét utáni) abortuszokat, ha valaha elnök lenne. Hát, most az lett. 2000-ben ismét megváltoztatta álláspontját, és immár a 24. hét utáni terhességmegszakítások ellen emelte fel a hangját, majd 2011-ben pro life-ként aposztrofálta álláspontját. Ez a véleménye olyannyira erőssé vált 2016-ra, hogy egy tévéműsorban azt mondta: törvényes keretek között szükség lenne azon anyák megbüntetésére, akik elvetetik a magzatukat.

Hillary Clinton harsányan és egyértelműen pro choice-párti. A kampány első percétől az abortuszt támogatja. A kampány során így fogalmazott: „Büszke vagyok rá, hogy hosszú ideje kiállok a Planned Parenthood mellett, s ez elnökként sem lesz másképpen.” Mrs. Clinton nem állna meg a 20 vagy 24 hetes abortuszoknál: szerinte a terhességmegszakítást a 9. hónap végéig engedélyezni kellene. Obama mellett Hillary volt a legerőteljesebben abortuszpárti elnökjelölt Amerika történelmében, aki előszeretettel hívja az akár a 40. héten történő terhességmegszakítást „választásnak” vagy „női jognak”.  Hillary olyannyira elvakult e tekintetben, hogy elnökként az adófizetőket kötelezte volna arra, hogy támogasság az abortuszok végzését. „Mindig védeni fogom a Planned Parenthoodot és mindig büszkén fogom vallani, hogy a PP-t támogatni, pénzelni és elismerni kell, nem pedig áskálódni ellene és demonizálni. Hiszem, hogy meg kell védenünk a biztonságos, legális abortuszhoz való hozzáférés jogát nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is”, mondta idén februárban a PP egyik rendezvényén.

Fizetett szülési szabadság

Az USA az egyetlen olyan fejlett ország a világon, amely nem biztosít fizetett szülési szabadságot. Ezen mindkét elnökjelölt változtatni akart, talán ez volt az egyetlen pont, amiben Trump és Clinton egyet értettek.

Trump hat hét államilag biztosított, fizetett szülési szabadságot biztosítana a nőknek, akár van állásuk, akár nincs. „A sok idejétmúlt intézkedés sok esetben olyan döntések meghozatalára készteti a nőket, amelyek nem a család érdekeit szolgálják”, mondta.

Clinton így fogalmazott: „Biztosítanunk kell, hogy azok a nők, akik dolgozni akarnak, megtehessék azt anélkül, hogy nap mint nap azon kellene aggódniuk, hogyan fognak gondoskodni a gyerekeikről, vagy mi fog történni, ha egy családtag beteg lesz.”

Hillary a családügyet kampánya középpontjába állította. A valaha gyermekjólléti aktivistaként és ügyvédként tevékenykedő Mrs. Clinton azt ígérte, ha megválasztják, 12 hét fizetett szabadságot biztosít mind szülés, mind betegség esetén.

Meleg- és transznemű jogok

Ebben a témában már korántsem volt akkora az egyetértés, mint az előzőben. Mrs. Clinton egyértelműen támogatta az egyneműek házaságát, Trump viszont ellenezte azt, bár korábban sokkal megengedőbb volt velük szemben. Hillary úgy nyilatkozott a Twitteren, hogy „minden szerető pár és család megérdemli, hogy elismerjék és egyformán bánjanak velük.”Clinton egyébként egészen 2013-ig ellenezte a melegházasságot, és csupán az élettársi kapcsolatot tartotta elfogadhatónak, ám, mint mondta, nézetei megváltoztak.