Ádám keresi Évát, avagy: mindig van lejjebb

Amikor már azt gondolnánk, hogy túlvagyunk a big brotheres, éden hoteles, való világos érán, amikor azt hisszük, mindenki megcsömörlött a képernyőből vastagon és feketén áradó ocsmányságtól, akkor jön valaki, és azt mondja: legyenek a szereplők ELEVE meztelenek. Mint az Édenkertben.

A VIASAT3, a csatorna, ami amúgy sem cizellált és értékközpontú stílusáról híres, megalkotta, és hat nap múlva útjára is indítja az Ádám keresi Évát című valóságshow-ját. A lényeg: a szereplők alapból meztelenek, kitakarás nélkül látható minden egyes testrészük, így vesznek részt egy távoli szigeten ismeretlen társaikkal a versenyben, ahol valószínűleg az lesz a cél, hogy minél többen összejöjjenek.

Mert hát volt ez a hülyeség régen, hogy ruhában ismerkedünk, de ez már annyira de annyira ódivatú, meg hát az igazság úgyis MEZTELEN, akkor meg jobb mindjárt az első pillanatban mindent felvállalni, vagyis, hogy igen, így nézek ki. Gondolom, emögé magukat nagyon komolyan vevő SZAKÉRTŐK nagyon meggyőző ideológiarendszert kanyarítottak, miszerint ez az igazi őszinteség, meg úgyis mindenki hazudik, itt meg nem lehet, mert meztelenül ki hazudna, ugye.

Szóval, miután az Ádámok és Évák ruha nélkül egy déltengeri parton nagy boldogan és nyilvánvalóan hétköznapi, átlagos szituációk között alaposan megismerik egymást, rájönnek, mennyire összeillenek, és hazamehetnek immár ruhában, hogy ott folytassák az őszinteséget, az egyenességet és az igazságot nagy arányban tartalmazó életüket.

Csak így tovább! Újabb agysejtek váltak tehát fölöslegessé. Úgyis túl sok volt belőlük. Több milliárd. Pedig elég egy is. Ami őszinte.