Akármi van is, jóban kell lenni az óvodával?

Hannáéknak három gyermekük van, kettő közülük fogyatékkal él. A két nagyobb gyermek a közeli óvodába jár, és a kicsi (az egyik sajátos nevelési igényű gyerekük) is hamarosan tanköteles korúvá válik. Csakhogy kiderült, az óvoda helyhiány miatt nem tudja fogadni a kicsit, ezért azt javasolták, hogy vagy maradjon még egy évig a bölcsődében, vagy járjon egy másik, távolabbi oviba. Az eset nem egyed. 

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. május 18. Gyarmati Orsolya

Hannáéknak három gyermekük van, kettő közülük fogyatékkal él. A két nagyobb gyermek a közeli óvodába jár, és a kicsi (az egyik sajátos nevelési igényű gyerekük) is hamarosan tanköteles korúvá válik. Csakhogy kiderült, az óvoda helyhiány miatt nem tudja fogadni a kicsit, ezért azt javasolták, hogy vagy maradjon még egy évig a bölcsődében, vagy járjon egy másik, távolabbi oviba. Az eset nem egyedi.


Hanna nagyon nem örült a hírnek, mivel szerinte, ha a kislány a bölcsődében maradna, nem fejlődne eléggé, ugyanakkor a család életébe a reggeli plusz utaztatás már nem férne bele: az anya elveszítené a munkáját, amiből a két SNI gyerek fejlesztését fizetik. Az óvoda döntését ezért megtámadták a jegyzőnél, egyúttal a Kézenfogva Alapítvány jogsegélyszolgálatának a segítségét is kérték.

A kép csak illusztráció

Az alapítvány jogász csapata azt javasolta, hogy mivel szorít az idő, ne a bíróságon támadják meg a jegyzői határozatot, és ahelyett, hogy hosszas jogi procedúra során azt próbálnák bebizonyítani, hogy diszkrimináció történt, válasszák inkább a rövidebb és célravezetőbb utat, vagyis kérjenek inkább egy új, részletes szakvéleményt a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságtól.