Családháló

Kezdőoldal Háttér Állatok és gyerekek

Állatok és gyerekek

Van, akit nem érint meg a téma, van, aki szerint kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. A legjobb, ha mindenki hallgat az érzéseire, és a lehetőségeit is számba véve éli az állatos vagy nem állatos életét. Ám, ha kisgyerekes családról van szó, sokan felhatalmazva érzik magukat, hogy beleszóljanak ebbe is. Mint minden másba. Természetesen a gyerek védelmében…

Írta: Csontos Dóra,

Van, akit nem érint meg a téma, van, aki szerint kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. A legjobb, ha mindenki hallgat az érzéseire, és a lehetőségeit is számba véve éli az állatos vagy nem állatos életét. Ám, ha kisgyerekes családról van szó, sokan felhatalmazva érzik magukat, hogy beleszóljanak ebbe is. Mint minden másba. Természetesen a gyerek védelmében…


„Ha még van háziállatod, sürgősen szabadulj meg tőle. Jó, nem feltétlenül muszáj, de gondold csak meg, mi vár rád a jövőben: egy csecsemőt is éppen elég ellátni, mi lesz, ha mellette még meg kell etetned az aranyhalat, ki kell tisztítanod a hörcsögketrecet vagy meg kell sétáltatnod a labradort?” olvashatjuk Lis Fraser Hoppá, jön a baba című könyvében.
Sajnos rengetegen gondolkodnak így, cicák, kutyák kerülnek menhelyre, vagy új gazdához, eredeti gazdájuk pedig küzdhet a bűntudattal. Eközben családok sokasága talál megoldást a háziállat-gyerek együttélésre. Vajon ők időmilliomosok, vagy bejárónőjük van, esetleg elhanyagolják a kedvenc miatt a gyereküket?

Állatos- babás mindennapok
Lehet, hogy lesz, aki megbotránkozik a következő eszmefuttatáson, de legyünk őszinték: ha van már egy gyerekünk, akiről gondoskodni kell, vagy nálunk lakik a dédi, akit a mi családunk lát el, tőlük sem igyekszünk megszabadulni azért, mert új baba érkezik a családba. Ha a családtagokról való gondoskodás megoldható, és természetesnek vesszük, akkor vajon a kutyust vagy cicát ellátni miért nagyobb kihívás? Ahol a társállat családtagnak számít, ott ez nem is kérdés természetesen.

Ha régóta élsz cicával, kutyával, tengerimalaccal, akkor már biztos gördülékenyen megy a gondozásuk, megvan a rutinod, tudod, hogy hol spórolhatsz az idővel, hiszen máskor is kerültél már olyan helyzetbe, amikor tanulás vagy munka miatt a szokásosnál elfoglaltabb voltál. Az első babás hetekben amúgy sem tudja az ember, hol áll a feje, mindegy, hogy kell-e kutyát sétáltatni, vagy nem. El kell fogadnunk, hogy a gyermekágyi időszak alatt jár nekünk a segítség, a segítők természetesen az állatokról való gondoskodásba is beszállhatnak.

A gyermekágyas időszak utáni mindennapokba pedig már jól beilleszthető a cica etetése, a kutya sétáltatása, a tengerimalac forgácsának kicserélése. Mint minden házkörüli feladat elvégzésében, ebben is segít, ha a baba pici korától életetek része a babahordozás. Eleinte a legtöbben előre kötik a babát, vagy csípőre, később hátra. A gyakorlott szülők már az első hónapokban is a hátukra kötik a picit, így teljesen szabad lesz mindkét kezük, és bonyolultabb tevékenységet is lehet végezni, míg a baba élvezi a szülő közelségét. Amíg elöl vagy a csípődön hordod, bizonyos korlátok között tudsz tevékenykedni, de kutyát sétáltatni, kutyával, cicával játszani így is remekül lehet.

Bacilusok és egyéb csúnyaságok
A fent említett Lis Fraser másik indoka, hogy az állatoktól „bacilusokat és egyéb csúnyaságokat” is el lehet kapni. Kezdem szégyellni magam, de megint a „szabaduljunk meg inkább a tesótól” képlettel érvelnék, hiszen emberről emberre rengeteg betegség terjed, miközben állatról emberre szinte alig valami. A betegségek állatról emberre terjedését „zoonózis” néven emlegeti a tudomány. Állatorvos által rendszeresen ellenőrzött házikedvenc esetében, ha a kötelező és ajánlott oltásokat megkapta, ha a féreghajtást, a bolha- és kullancsriasztást is komolyan vettük, szinte egyáltalán nem kell betegségektől tartanunk. Fontos, hogy az állat etetőtálját tartsuk tisztán, ne legyen benne maradék, mert ebben elszaporodhatnak emberre is ártalmas kórokozók.

Természetesen bárki, így a gyerekünk is lehet allergiás tollra, szőrre, de ez nem az állattartás miatt alakul ki, hanem annak kapcsán jelenik meg. Sajnos ebben az esetben valóban tarthatatlan, hogy az állat a beteggel egy lakásban éljen, akármennyire rendszeresen is takarítunk.

Segít a nevelésben
Ha van otthon kutya, cica, a kisbaba az első perctől érzékelni fogja, hogy a hozzánk tartozó állatokért felelősek vagyunk. Abba nő bele, hogy látja és tapasztalja, hogy ez nem választható opció, nem csak akkor adok enni a kutyusnak, ha kedvem van. Még az is lehetséges, hogy ő maga is biztonságban érzi magát attól, hogy látja a szüleit másokról gondoskodni, és azt is, hogy tiszteletben tartják az állatok, vagyis az élőlények szükségleteit. Megtapasztalhatja, hogy nagy erény a rugalmasság. Hogy ha az állattal történik valami, akkor a problémát a szülei megoldják, és alkalmazkodnak az új helyzethez. Úgy, ahogy a gyerek körül is bármikor akadhat valami soron kívüli megoldanivaló. És a szülők megoldják.

Sokan mesélik, hogy utólag nagyon örülnek annak, hogy már a baba előtt volt háziállatuk, így megtanultak gondoskodni, megtanulták tisztelni a tőlük függő helyzetben lévő életet. Megtapasztalták, hogy milyen az, amikor valaki felelős valaki más jóllétéért, egészségéért, sőt: életben maradásáért. Amikor a baba megérkezett, már nem taglózta le őket a felelősség súlya.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Iskolakezdés 9 óra? Még az is lehet!

Amikor meghallottam, hogy felmerült a lehetősége a választható 9 órás iskolakezdésnek, több lehetőség is a fejembe tolult. Három iskoláskorú kisgyerekkel...

Close