Állatot ajándékba?

Karácsonykor minden szülő szeretne örömet okozni a gyermekének, és olyan ajándékot adni, amire a gyerkőc nagyon vágyik. De mit tegyünk, ha csemeténk saját állat után ácsingózik leginkább?

Járjuk a díszesen kivilágított utcákat, a feldíszített bevásárlóközpontokat, és végig azon gondolkodunk, mivel csalhatnánk boldog mosolyt gyermekünk arcára. Szeretnénk olyan meglepetést adni, ami hosszú ideig okoz örömet neki, és ami nem egy tucat ajándék a polcon. És akkor eszünkbe jut, hogy milyen szeretettel beszélt gyermekünk a barátja kutyájáról, vagy a szomszéd néni aranyhalairól.

Először jó ötletnek tűnt…

Nálunk szerencsére a nagyszülők kertes házában két kutya, egy cica és egy papagáj várja a játékra éhes gyereksereget. Így fel sem merült, hogy gyerkőceink saját állatot akarjanak. Ez így is volt, egészen az idei évig, amikor már jóval húsvét előtt elkezdődött a könyörgés, hogy ők bizony egy élő nyuszinak örülnének a legjobban. Pár napig még el is játszottam a gondolattal, hánytam-vetettem magamban a dolgot. Mivel szerettem volna örömet okozni nekik, ezért úgy döntöttem, hogy jöhet a nyuszi. De mivel a kis tapsifülesnek sem akartam rosszat, ezért kerestem egy olyan kisállat kereskedőt, akivel megbeszéltem, hogy a nyulam-bulamot csak pár hétre vinném el magunkhoz látogatóba, utána pedig visszahozom hozzá. Azt hiszem, életem egyik bölcs döntései közé tartozott ez az elhatározás. A gyerekek magukon kívül voltak az örömtől, ám pont ahogy gondoltam, néhány nap után lelohadt a lelkesedésük, és másfél hét múlva már egyedül maradtam az alomtakarítással. A második hét végén, megbeszéltem velük, hogy a nyuszi nálunk való vendégeskedése véget ért, és visszaszállítom a mamájához. Családilag elbúcsúztattuk Nyuszkát, ő pedig visszakerült arra a helyre, ahol a legjobb dolga volt a világon, az állatkereskedésbe. Az állatkereskedő ráadásul meg is dicsért, és elmondta, hogy nagyon sokan vásárolnak ajándékba úgy állatot, hogy nem ismerik az új házi kedvenc tartási igényeit, nem tudják, hogy az állattartás mennyi időt, pénzt és tartási helyet igényel. Az először jó ötletnek tűnő házi kedvenc ajándékozás ezért ér sokszor szomorú véget, és ezért landolnak az állatok a kocsiból kidobva, az út szélén.

Miért ne?

Mielőtt megvásárolnánk az ajándékba szánt állatot, gondoljuk végig, hogy kinek szánjuk az állatot. Ha a családban egy kisebb gyerkőcöt szeretnénk meglepni vele, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a kicsi szüleinek akasztottunk plusz egy gondot a nyakába. Nekik kell majd ugyanis gondozni, etetni, ellátni az állatot. Ha egy nagyobb gyermeknek szánjuk ajándékba, akkor se feledkezzünk meg a felelős állattartás fontosságáról! Nagy valószínűséggel az ünnepek utáni szürke hétköznapokon a növekvő, táplálást és időráfordítást igénylő állat, a gyermek számára a tanulás mellett már csak nyűg lesz. A kezdeti lelkesedés valószínűleg alábbhagy, és jön a következő dilemma, hogyan szabaduljon meg a család a megunt állattól? Sajnos ennek lehet egyenes következménye, hogy az ajándékba kapott állat az oda nem figyelés, illetve a rosszul kezelés miatt elpusztul.

Mikor mégis?

Ha a családban vagy az ismeretségi körben egy gyermek mégis mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy saját állata legyen, akkor készítsük fel arra, hogy újdonsült állattulajdonosként mi vár majd rá. Magyarázzuk el neki, hogy az újonnan befogadott kedvenc nem csak egy háromnapos vagy szezonális csoda lesz, hanem felelősségteljes gazdájaként a család feladata lesz, hogy egészséges és teljes életet biztosítson számára. Ha van rá lehetőség, vigyük el a gyermeket olyan ismerősökhöz, ahol van már olyan állat, amilyet ő szeretne. Ott mutassuk meg neki, mennyi feladat vár rá, ha tényleg ragaszkodik egy saját kis kedvenchez. Vásárolhatunk szakkönyveket is, amiből a gyerkőc megismerheti a kiválasztott kedvenc megfelelő tartási körülményeit, így felkészülve várhatja az állat érkezését. És persze ha keresztgyermeknek, vagy unokaöcsnek szánjuk az élő ajándékot, mielőtt megvásárolnánk az állatot, mindenképp konzultáljunk a gyermek szüleivel, és kérjük ki a véleményüket, ők beleegyeznek-e ebbe? Állatot ajándékozni alapos átgondolás nélkül felelőtlen dolog, hiszen a leendő gazdát felkészületlenül érheti a rászakadó felelősség. Ne feledjük, az állattartással teljes elkötelezettséget és felelősséget kell vállalni a kedvenc jólétéért, egészségéért. Hosszú, és teljes értékű életet pedig csak úgy lehet neki biztosítani, ha az új kedvencnek folyamatosan gondját viselik, és rendszeres állatorvosi felülvizsgálatban részesül.