Ambuláns szülés – lehet, vagy nem lehet?

Október 21-én benyújtotta az ambuláns szülés törvényi szabályozását kérő petícióját a Születésház Egyesület. A petíciót mintegy háromezren írták alá: ők, és feltehetően még sokan mások is azt szeretnék, hogy – amennyiben egészségügyileg minden rendben van az anyukával és a babával – a szülés után rövid időn belül elhagyhassák a kórházat. Érvek és ellenérvek természetesen vannak bőséggel.

Sok várandós nőnek a kórházi szülés ad biztonságérzetet, ám ha minden rendben zajlik, szeretnének minél hamarabb otthoni környezetben lenni újszülöttjükkel. Noha szándékuk megvalósítására elviekben volna lehetőség, mivel semmi nem tiltja az ambuláns szülést, ugyanakkor nem is szabályozza jogszabály, határozat, törvény. Így aztán, ahogy Fazakas Pálma, a Születésház Egyesület elnöke fogalmaz, a kezelőorvos rugalmasságán, illetve az anyukák érdekérvényesítő képességén múlik, elhagyhatja-e a baba és a mama a kórházat pár órával a szülés után.

Pénz és kockázat

Az ambuláns szülést két dolog miatt szokták leginkább ellenezni. Egyrészt az orvosok, szülésznők nagy többsége úgy gondolja, hogy egészségügyi kockázatot, s emiatt komoly felelőtlenséget jelent ilyen hamar elhagyni a kórházat, hiszen, ha bármilyen komplikáció fellép, nincs kéznél azonnali segítség.

A másik ok egyértelműen pénzügyi: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy komplikációmentes szülésért csak akkor fizeti ki az adott intézménynek a szülés után járó támogatást, 90 ezer forintot, ha az anya minimum 72 órát tartózkodott fekvőbeteg státuszban a kórházban. A 72 órának nyilván a szülés-része kerül a legtöbbe, éppen ezért a kórházak semmiképp nem szeretnének elesni a támogatástól, amit az OEP biztosít számukra, ha viszont az anyuka hamarabb hazamegy, akkor csak egy részét kapják meg a fenti összegnek, s ez mindenképpen ellenkezik a kórházak érdekeivel.

Lehet, de nem szabad?

Ennek ellenére, ha egy kismama előzetesen egyeztet az orvosával, s otthon a gyermekorvossal és a szülésznővel is megbeszéli, hogy rögtön szülés után hazajön a kisbabájával, elvileg megteheti, hogy ambulánsan szül. Az egészségügyi törvényben (1997. évi CLIV. törvény) – amire ilyen helyzetekben talán a leginkább hivatkozni lehet – az áll, hogy “A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.”

Mivel ezt a törvényt a kórházak nemigen szeretik, a legtöbb egészségügyi intézmény saját protokolljára hivatkozva egyszerűen eltántorítja a kismamát szándékától, esetleg – ha nem elég tájékozott – azt mondja, nem lehet hazamenni, vagy aláirat az anyukával egy papírt, amely szerint saját felelősségére távozott a kórházból. Annyi azonban bizonyos, hogy az ilyen anyukákat nem nézik jó szemmel a kórházak, s sokaknak nincs is merszük ahhoz, hogy kezdeményezzék ezt a lehetőséget. Számos történet olvasható különböző honlapokon, ahol bizony a “renitens” anyukákat megalázták, rossznak, felelőtlennek állították be. Természetesen az orvosok részéről is érthető az aggodalom: mi van, ha a gyerekkel épp akkor történik valami, amikor már otthon van, pedig még nem telt le az előírt 72 óra? Mivel azonban jogszabályra, törvényre hivatkozni nem lehet, az ilyen helyzetekben csupán azon múlik, kinek az akarata érvényesül, hogy ki a határozottabb.

Hozzájárul ehhez az is, hogy az ambuláns szülés már csak egy lépésre van az otthonszüléstől, amely – annak ellenére, hogy immár rendeletben szabályozott – a legtöbb kórházi dolgozóból komoly ellenállást vált ki, miközben sok anyuka – jogosan – úgy érzi, otthon, a megszokott környezetében jobban tudna pihenni, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lenne, s nem kellene magát és kisbabáját kitenni azoknak a negatív hatásoknak, amelyeket sok kórházban tapasztalható: a zajnak, a stressznek, a motiváltalan, sokszor durva, lekezelő, nem támogató ellátásnak, a zsúfoltságnak, a többiekhez való nehéz alkalmazkodásnak, az éjszakai jövés-menésnek, a jellemzően kórházakban összeszedett fertőzéseknek, stb.

Rendezetlen körülmények

Többek között ezért született meg a petíció a Születésház Egyesület kezdeményezésére. Az otthonszülésért, illetve a méltósággal teli szülésért harcoló egyesületnek az az álláspontja, hogy ha egy szülés komplikációmentesen zajlott és minden szükséges vizsgálat negatív lett, nincs miért bent tartani az anyukát és a kisbabát. A kórházak azonban a fent már leírt ellenérvek mellett azt is hozzá szokták tenni, hogy pl. a BCG-oltást így nem tudják beadni a kicsinek a kórházban, ami aztán külön nehézséget jelent az otthoni gyerekorvosnak, védőnőnek, ha pedig az anya nem abban a kórházban szült, ahová körzetileg tartozik, meg kell oldania, hogy az oltás, vagy bármi más miatt fogadja őt a saját kórháza, miután hazament 72 órán belül.

Komoly gondot jelent az is, hogy a magyar egészségügy rendszere nincs felkészülve az ambuláns szülésre, és a pár órás újszülöttek intézményen kívüli ellátására: sem a pénzügyi kidolgozottság, sem az alapvető vizsgálatok elvégzéséhez szükséges struktúra nincs kialakítva, nem beszélve arról, hogy – mivel az ambuláns szülés nem egy egyértelműen, felülről meghatározott időpontban történő hazabocsájtást jelent, hanem minden egyes esetben egyénileg dől el, mikor távozhat az anyuka kisbabájával az intézményből – fontos tisztázni azt is, hogy milyen felelősség hárul a kórházakra, a védőnőkre, a gyermekorvosokra és a szülőkre ezekben a helyzetekben.

Ami még szabályozásra vár az az, hogy ha a kis újszülött hazakerül, ki és milyen feltételekkel fogja meglátogatni, hogy segítséget, tanácsot nyújtson a pár órás kisbaba gondozását illetően.

A  “MAGYAR NŐK KÉRÉSE AZ AMBULÁNS SZÜLÉS BIZTOSÍTÁSÁÉRT petíciót a Születésház Egyesület munkatársai tegnap adták át az  Emberi Erőforrások Minisztérium, Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak. A petíció szövege itt olvasható.