Azok a szülők, akik azért várták annyira a tanév végét, hogy ne kelljen végre egy finoman hangolt koreográfia szerint, még az utolsó erejükkel leszállítani a gyerekeket minden délután a számtalan különórára, szóval, a vakációval egy kis felszabadulást és pihenést reméltek maguknak is, nos, hát azok alighanem az eddig eltelt néhány hét alatt már rájöttek, hogy ordas módon elszámították magukat.
A logisztika ugyanis folytatódik, csak most már nem a jól bejáratott rutin szerint, behunyt szemmel is, hanem napi ötszöri újragondolással, random.
Mert a gyerek kalandra vágyik, programokra, meg haverokra. Barátnőzne, aztán mégiscsak eljárna továbbra is sportolni, lovagolni, meg strandra, sőt, mivel ráér, csak úgy is elmenne egy kicsit ide-oda.
A szülő meg nem kárhoztathatja szerencsétlen gyerekét örökös magányra és unalomra otthon, mert akkor nem is nyár a nyár, ez belátható. (Különben is, neki nyafog unalmában, azt meg jobb elkerülni.)
Viszont van az a távolság (és nincs mindenhol tömegközlekedés), ami mellett a gyerek önállóan már nem tudja megoldani a saját mozgását. Ekkor jön a mamataxi, ami semmivel sem pihentetőbb, mint az év közbeni logisztika. Sőt. Mert a gyereknek végtelen szabadideje van, amit ki szeretne tölteni, a szülő viszont továbbra is, és változatlanul dolgozik. Vagyis dolgozna.
Persze a szülő egy ideig még próbálkozik: „édes gyerekem, az én időmben lementünk a játszótérre (vagy az utcára, a pályára, a rétre, a nem kívánt rész törlendő), és ott szereztünk haverokat, nem pedig anyánkkal szállíttattuk magunkat a világ végére”.
Falra hányt borsó, most szólok.
Aztán ott vannak a programváltozások, amire nem lehet felkészülni, mert éppen találkozott Gittával, a kebelbarátnővel, ugye náluk alhat?, szóval a legjobb az, ha az ember MINDENRE felkészül.
Közszolgálatilag, és segítségképpen nagyjából ugyanazt tudjuk javasolni, amit a Galaxis útikalauz stopposoknak: Ne ess pánikba, és mindig legyen a gyereknél fogkefe és váltóbugyi. Akkor is, ha csak a barátnőjéhez ugrik el a szomszéd utcába. Sőt, akkor a leginkább.
És ha már itt tartunk, előrelátó szülő a dolog inverzére is felkészül: vagyis amikor náluk landol a csapat. Karton tej, nutella, jégkrémmel teletömött mélyhűtő az alapfelszereléshez tartozik, és természetesen jó, ha szendvics alapanyag is (közel) korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Ki tudja, mikor, hányan esnek be.
