Apáról a világ – férfiak babahordozóval
Nemrégiben járt körbe az interneten a ’70-es évek elején készült fotósorozat, amelyek egyikén a Beatles énekese, Paul McCartney nagy bundás kabátja alól kikacsint kislánya, Stella. A világháló népe ujjongva csodálkozott rá az érzékeny apára: pedig a gyermeket magára kötve közlekedő férfi ma már hazánkban is egyre gyakoribb jelenség.
Nemrégiben járt körbe az interneten a ’70-es évek elején készült fotósorozat, amelyek egyikén a Beatles énekese, Paul McCartney nagy bundás kabátja alól kikacsint kislánya, Stella. A világháló népe ujjongva csodálkozott rá az érzékeny apára: pedig a gyermeket magára kötve közlekedő férfi ma már hazánkban is egyre gyakoribb jelenség.
Nem újdonság
A természetközeli népeknél évszázadok óta bevett szokás, hogy a szülő magára kötve viszi a gyermekét, és számos, erről a témáról szóló írás rámutat: a hordozás valószínűleg az emberiséggel egyidős. Az első művészi alkotás, amely bizonyítja, hogy a középkori Európában is éltek ezzel a lehetőséggel az anyák, Giotto Menekülés Egyiptomba című alkotása, amelyen Jézus kendőben Mária elé kötve utazik a szamáron. Ha déd- és ükanyáink idejéből hallgatunk meséket, például hazai falumúzeumokban járva, szintén előkerülhet egy-egy szövött kendő a ládák mélyéről. És vele a történet arról, miképp hordozták gyermekeiket az anyák munka közben is.
Nem véletlen, hogy a Beatles énekeséről a hetvenes években készült hasonló fotó: hiszen a hordozást a modern társadalom számára a hippimozgalom élesztette újjá. Hogy mégis miért a kétezres évek sajátja mégis a hordozós apák elszaporodása? A válasz a családi szerepek átalakulásában keresendő.
„A 19. század végén indult a folyamat, amely során a férfi-női viszonyok egyre inkább kiegyenlítődtek a családon belül. Az utóbbi évtizedekben vált elfogadottá a képlet, hogy mára az anyák is családfenntartók, ezért az apáknak teret kell kapnia az élet más területein” – magyarázza Vida Ágnes pszichológus, az Anyapszichológia című könyv szerzője.
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!