Árulkodni nem oké? Minden harmadik gyermeket ért már internetes zaklatás de csak kevesen beszélnek róla

Ahogyan világunk egyre komplexebbé válik, egyre nagyobb nyomás nehezedik az iskolára, így a szülőkkel kialakított partnerség is mind hangsúlyosabb szerepet kap. Éppen ezért állította a tanár-szülő együttműködést idén középpontba Cserey Miklós, a „Szülőnek lenni” program megálmodója. Májusi konferenciájukon a tanár-szülő viszony jelentőségéről, az iskolai zaklatásról és ezen belül a gyermekcsoportok jelentőségéről is szó esett.

Védtelenek a gyermekeink

A konferencia második felében Sebhelyi Viktória, az UNICEF gyermekjogi vezetője az internetes gyermekkori zaklatásokról szólva bevezető előadásában rámutatott, milyen védtelenek a gyermekeink. Ezt alátámasztandó elmesélte, hogy munkatársaival létrehoztak egy ismerősökkel nem rendelkező “álprofilt”, ami egy fiktív 16 éves kislányhoz tartozott és nem valós fényképpel szerepelt. A kislány profilját egy hónap alatt majdnem 120-an jelölték be, és végül szinte mindenki szexuális ajánlatot tett neki. Az első kérdések között mindig az szerepelt, milyen a szüleivel, barátaival való viszonya (vagyis mennyire erős az őt védő szociális háló). Általánosságban elmondható, és ezt a kutatások is igazolják, hogy egy gyermeknél legerősebb megtartó hatás az, ha van legalább egy olyan felnőtt, akivel pozitív a kapcsolata. Sajnos a gyermekkereskedelem hazánkban is aktuális probléma, aktuálisabb, mint gondolnánk – mutatott rá az eset kapcsán Sebhelyi Viktória.

Minden harmadik gyermeket ért már az interneten zaklatás

A szakember elmondta: minden harmadik gyermeket ért már az interneten zaklatás, de segítséget csak minden tizedik gyermek mer kérni. Az UNICEF ezért számos programmal igyekszik segíteni a gyermekek ezirányú védelmét, például az Ébresztőóra gyermekjogi ismertetővel valamint a Help APP mobilalkalmazással, valamint a Cyberbullying kampánnyal. Sajnos Magyarországon a gyermekek sokszor azért nem merik felvállalni a zaklatást, nehogy árulkodással vádolják őket, ennek történelmi okai lehetnek. A legtöbb zaklatás azokat éri, akik külsejük miatt kilógnak a sorból, de vezető ok a szerelmi csalódás is. Az egyik melegágya a kortársak támadásainak, ha korábban az illetőt valamelyik tanára megszégyenítette.

Nincs eszköz a kezelésére

A bevezető előadás után pódiumbeszélgetésre került sor, melynek résztvevői Sebhelyi Viktória mellett Gruber Andrea, a Pressley Ridge Közép- és Kelet-Európai Regionális Igazgatója, Fülöp Hajnalka – digitális kommunikáció szakértő és Tarjányi Edit gyámügyi szakügyintéző voltak. Elhangzott, hogy míg az internetes zaklatás az utóbbi időben nagyon elharapódzott, addig az azt megfékező eszköz nagyon kevés az illetékesek kezében. A gyerekekkel történő beszélgetésekből sokszor az derül ki, hogy már azért is hálásak, hogy végre valakinek elmondhatták a dolgot. Sajnos az is igaz, hogy az utóbbi időben egyre több a viselkedészavaros gyermek, ezek azonban fejlődési traumák tünetei lehetnek.

Fontos, hogy legyen a tanár kezében konfliktuskezelési módszer

Azt is megtudtuk, hogy a bántalmazásokat megelőző legfontosabb pillér a konfliktuskezelés megfelelő módja. Ehhez szükség van arra, hogy a pedagógus ismerje ezeket a konfliktuskezelési technikákat, képezze magát a témában. Ha valakinek van rá igénye, ma már az internet segítségével számos olyan program közül választhat, amely komoly fegyver lehet a kezében, és mindez kevés idő,- és energiaráfordítást igényelne.

Nem lehet az iskolát offline térként kezelni

A szakértők egyet értettek abban is, hogy nem lehet az iskolát teljes mértékben offline térként kezelni, hiszen attól még, hogy a gyermekektől el van véve/tiltva a telefon, a fejükben továbbra is zajlanak az online eseményekkel kapcsolatos gondolatok. Nekünk, felnőtteknek nincsen tapasztalatunk arról, milyen gyermekként ebben a digitális világban felnőni, ezért egyetlen mód rá, hogy megértsük őket, ha kioktatás helyett hajlandóak vagyunk odafordulni, érdeklődni, tanulni tőlük. Legyünk lelkesek, hiszen ha ismerjük a gyermek digitális élményeit, könnyebben tudunk neki segíteni, ha szüksége lenne rá.

Megtart a felnőttel való bizalmi kapcsolat

A szakértők ebben is a felnőttel való bizalmi kapcsolat fontosságát hangsúlyozták, hiszen míg az ovisok elmondják, ha valami baj van, az iskolások már zárkózottabbak, ahogy kiskamasz korban felerősödik a kortársakkal való kapcsolat jelentősége. A konfliktuskezelést is tőlünk tanulják, és ahhoz, hogy valaki ne agresszíven kiabálva oldja meg a konfliktust, ötezerszer kell elismételni a békésebb megoldást, ahogyan egy szót is ötezerszer hall egy gyerek mire megtanulja.

Árulkodni nem oké?

Sajnos nálunk az “árulkodás nem oké” kulturálisan, ráadásul maga a bántalmazás felismerése is gyerekcipőben jár. A gyermekvédelmi rendszer sokszor nem ismeri fel a zaklatást, a gyermekek ellen elkövetett erőszakot sem. Ráadásul arra van kihegyezve az egész, hogy az áldozatnak magának kell jelezni, hogy ő bűncselekmény áldozata lett, ami lássuk be, egy gyermek esetében nem elvárható, a felnőtteknek kellene ezeket a helyzeteket felismerni. Nálunk főleg a civil szervezetek végeznek ilyen munkát, de sajnos ez nem jelent országos lefedettséget.

Az abuzáló maga is abúzust szenvedett el

A nehezen kezelhető gyermekekkel kapcsolatban hallhattunk arról, hogy ez a viselkedés sokszor tünete valamilyen meghúzódó szükségletnek, és számtalanszor érzelmi abúzus állhat a háttérben. Ilyenkor a gyermek viselkedésének hátterét nem ismerve sokszor a mi dühös reakciónk is rátehet még egy lapáttal a problémára. Megdöbbentő, de sokszor a szülők maguk sincsenek tisztában azzal, hogy nem megfelelő az, amit csinálnak: nem tudják magukról, hogy ők bántalmazó szülők.

Nem elég kiemelni, meg kell oldani a konfliktust!

Ha pedig az iskolai konfliktusokat nem kezelik az intézményben, kiemelik a gyermekeket, akkor az áldozat áldozat, az abúzáló pedig abúzáló marad. A legtöbb iskolában nincs kialakult protokoll ezekre a problémákra, pedig ahol alkalmaznak valamilyen módszert (például kerekasztal-beszélgetést a problémás helyzetek megoldására) ott három éven belül az egész intézményben megszűntek a fegyelmi eljárások.