Árvízvédelem a világban FOTÓKKAL

Még mindig emelkedik a víz országszerte, és fog is, egészen hétfőig. A veszélyeztetett területeken - szerencsésebb esetben - mobilgátak, máshol homokzsákok százezrei próbálják visszatartani a hömpölygő áradatot. Nézzük meg, más országokban mit tesznek az árvizek ellen?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2013. június 07. Gyarmati Orsolya

Még mindig emelkedik a víz országszerte, és fog is, egészen hétfőig. A veszélyeztetett területeken – szerencsésebb esetben – mobilgátak, máshol homokzsákok százezrei próbálják visszatartani a hömpölygő áradatot. Nézzük meg, más országokban mit tesznek az árvizek ellen?


Kanada

Kanada egyik tartományában, Manitobában a Vörös folyó északra folyik az Egyesült Államokból Winnipegen át a winnipegi tóig. Mint minden, az északi félteke észak felé tartó folyójának az esetében, a délebbi területek hóolvadása komoly vízszintemelkedést okozhat, ami óriási árvizekhez vezethet. Ilyen volt az 1950-es winnipegi árvíz is. A katasztrófa után Manitoba kormánya nekilátott a védekezőrendszer megépítésének: vízelvezető árkok, elterelők, gátak, dámok és kiterjesztett árterület változtatta meg a táj arculatát. A rendszer működőképesnek bizonyult az 1997-es árvíz idején is.

USA

New Orleans területének 35 százaléka a tengerszint alatt fekszik. Védelmét sokezer mérföldnyi érhálózat és gátrendszer biztosítja. Sajnos a gátak nem voltak elengedők a Katrina hurrikán idején, ami számos helyen tönkretette az árvízi védelem eszközeit. A sikeres árvízi védekezés érdekében az USA kormánya felvásárolt számtalan olyan területet, amelyek addig árvíz idején víz alá kerültek. A 25000 különböző méretű területet árterületté nyilvánították, s ezek a részek egyfajta szivacsként szolgálnak azóta is.


 

Ázsia

Indiában, Bangladesben és Kínában az árterületek ipari területek egyben, amelyeket szándékosan árasztanak el árvíz idején, hogy megvédjék a városokat. Bár az erdőkivágások egyik következménye, hogy egyre komolyabbak az árvízek okozta károk, az extrém időjárást követő áradásokat sem a Himalája-beli, sem a Gangesz-Brahmaputra alföldjén álló erdők nem tudták volna megakadályozni, ugyanakkor az ész nélküli fakitermelés mindenképpen súlyosbítja az amúgy is nehéz árvízi védekezést.

A fejlett városokban, pl. Tokióban fantasztikus szerkezeteket építenek az ár ellen, a szegényebb területeken azonban a víz gyakorlatilag akadály nélkül tör be sokmillió ember otthonába.

Afrika

A Nílus számtalanszor okozott már komoly és kellemetlen meglepetést Egyiptom lakóinak, az 1902-ben (!) megépített Aswan dám és az 1976-ban elkészült Aswan magasdám azonban sokszor védte meg az embereket.

Európa

Épp ma reggel olvashattuk a hírekben, hogy Alsó-Bajorországban átszakadt a gát és néhány pillanat alatt árasztotta el a környező településeket.

Visszatekintve az európai nagy árvizekre, az 1910-es párizsi áradat után a franciák megépítették a Les Grands Lacs de Seine (A szajnai nagy tavak) rendszerét, amely segít elvezetni a vizet a Szajnáról.

Londont egy hatalmas mechanikus gát védi a Temzén, amelyet egyszerűen felemelnek, amikor az emelkedő víz elér egy bizonyos szintet.

Velencének hasonló a védekezőrendszere, bár a különösen nagy árral általában nem képes megbirkózni. Sajnos a globális felmelegedés következtében kialakuló tengerszintemelkedés miatt ezek a gátak kevesek lesznek a jövő árvízeihez.

A legnagyobb és legkomplexebb védelme Hollandiának van. A Delta Works-rendszer legkiemelkedőbb építményével, az Oosterschelde dámmal az 1953-as Északi tengeri árvíz után épült. A hollandok már korábban is a világ legnagyobb dámjával rendelkeztek: az Aflsuitdijk 1932-ben épült.

A Szentpétervári Árvízvédelmi Rendszer kiépítését 2008-ban fejezték be. A gátnak egyben komoly forgalmi szerepe is van, mivel része a Szentpétervár körül futó körgyűrűnek. A 11 dám 25,4 kilométeren keresztül, 8 méterrel a vízszint felett védi a várost.