“Átértékelődik minden, ha találkozol egy HIV-fertőzött, árva kisgyerekkel”

Segíteni mindig kell, és lehet is, vallja a The Carbonfools énekese, ám ahogy Monthy Python szerint a spanyol inkvizícióra, úgy talán a haiti állapotokra sem számít senki, legalábbis messziről. Közelről viszont már lehetetlen kikerülni a szembesülést, így marad a feszültség, a félelem és a saját határok tologatása. Fehér Balázs 12 napot töltött egy sérült gyerekeknek otthont adó árvaházban, és bár a dolgok nem teljesen úgy alakultak, ahogy tervezte, mégsem bánta meg, hogy belevágott.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
aids
2014. március 31. Gyarmati Orsolya

Segíteni mindig kell, és lehet is, vallja a The Carbonfools énekese, ám ahogy Monthy Python szerint a spanyol inkvizícióra, úgy talán a haiti állapotokra sem számít senki, legalábbis messziről. Közelről viszont már lehetetlen kikerülni a szembesülést, így marad a feszültség, a félelem és a saját határok tologatása. Fehér Balázs 12 napot töltött egy sérült gyerekeknek otthont adó árvaházban, és bár a dolgok nem teljesen úgy alakultak, ahogy tervezte, mégsem bánta meg, hogy belevágott.


Nyilvánvaló a kérdés, hogy hogyan kerültél te egy haiti árvaházba?

A haiti Hope Home vezetője, Nemere Dóra még tavaly elhívott fellépni egy jótékonysági rendezvényre. Ott láttam egy rövidfilmet az árvaházról, és találkoztam ennek a nemzetközi szervezetnek a két alapítójával. Elképesztő munkát végeznek, már akkor eldöntöttem, hogy ahogy tudok, mindenképp kimegyek majd segíteni. Úgy kétévenként egyébként is el szoktam vonulni a “civilizált” világ elől, hogy feltöltődjek és rendszerezzem a gondolataimat. Ez kezdetben izgalmas kalandnak, később inkább kálváriának tűnt.

Mitől változott egy ilyen alapvetően jó dolog kálváriává?

Azzal kezdődött, hogy Dórit még az utazásom előtt meglőtték, és abban a pár órában, amikor kórházban volt, kétszer is kirabolták a házat, amiben később én is laktam. Mit mondjak, amikor megérkeztem, nem aludtam jól. A nappalok sem voltak jobbak, azt kell, hogy mondjam, nem éreztem biztonságban az életemet. Ezt csak fokozta, hogy megismerkedtem egy rettentő szimpatikus volt légiós sráccal, Lacival, aki rengeteget mesélt arról, hogy kit hogyan öltek meg vagy raboltak ki Haitin.

Hogy nézett ki kint egy napod? Mi volt a munkád?

Szociális munkásnak mentem, emellett persze vittem magammal azt a 2700 dollárt is, amit a zenekarral gyűjtöttünk össze decemberben, egy különleges koncerten. Megpróbáltam mindenben segíteni Dórinak, amiben csak szüksége volt rám, a szemétkiviteltől a bevásárláson keresztül a szobák kifestéséig. A Hope Home-ban mindig van mit csinálni. Volt olyan kislány, aki vízfejjel született, ezért ágyhoz van kötve egész életében, egy másiknak az volt a kényszerképzete, hogy fáj a hasa. Többször is megvizsgálták, de nem találtak olyan valódi okot, ami ilyen tünetekkel jár, de mégis azt mondta , hogy annyira fáj neki, hogy szinte minden idejét a földön fekve töltötte magzatpózban. Hamar átértékelődik minden, amikor találkozol egy HIV-fertőzött, árva kisgyerekkel.