Az agresszió szerepéről és csökkentésének lehetőségeiről

Különös kérdéseket vet fel mindannyiunk számára az agresszió világa. Azt gondolhatnánk, hogy az agresszivitás mindenképpen rossz és megszüntetendő, ám ez nem mindig ilyen egyértelmű és könnyű.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. december 03. Paulik András

Különös kérdéseket vet fel mindannyiunk számára az agresszió világa. Azt gondolhatnánk, hogy az agresszivitás mindenképpen rossz és megszüntetendő, ám ez nem mindig ilyen egyértelmű és könnyű.


Fontos, hogy inkább olyan figyelemfelhívó jelzésként tudjuk értelmezni, amelynek hátterében az illetőnek valamilyen belső feszültsége, akár szorongása rejlik. Az agresszió tehát inkább szól arról, hogy a személy erősnek szeretné érezni magát, ám belül erőtlen. Gondoljunk arra is, hogy az agresszió nem feltétlenül a másik ellen, hanem éppen az ő segítése érdekében is kifejeződhet – így tehát nem csak károkozás céljából keletkezik.

Fontos szempont az agresszió megítélésében ez a belső szándékosság, ugyanakkor mindig csak a helyzet alapos ismeretében érdemes ezt mérlegelnünk. Egy gyermek viselkedésének mozzanatai pedig mindig leginkább a számára legfontosabb közösségnek, a családjának tükrében érthetők meg igazán. Tudnunk kell, hogy a gyermekek minden rezdülésükben részesei a család életének, kapcsolatrendszerének, így magukban hordozzák a történések lenyomatait – mind a pozitív, mind a negatív mozzanatokat. A gyermeki agresszió oka is számtalan esetben az, hogy a család nem jelent számára kiegyensúlyozott, megnyugtató, egymásra igazán odafigyelni tudó hátteret.

Mit tudunk tenni mindezek alapján az agresszió csökkentése érdekében? Elsőként fontos, hogy ne ítéljük meg elhamarkodottan a reakciót, ne adjunk nagy büntetést az elkövetőnek. Sokkal fontosabb, hogy inkább megérteni törekedjünk, és képesek legyünk vészjelzésként értelmezni azt. Ha csak tiltjuk az agressziót, azzal még nem fog megszűnni, így leginkább azzal segíthetünk, ha keretek közé helyezzük, például szavakká alakítjuk. Ha meg tudjuk fogalmazni az érzéseinket, azok máris kevésbé feszítőek belül, ám ha más formában fejezzük ki, azzal is oldódik a belső feszültségünk. Ezért nyújt nagy segítséget, ha az illető sportol vagy alkot bármilyen formában, legyen az akár rajzolás, zenélés, írás, hiszen általuk mintha kézzel foghatóbbá válna az érzések világa. Végül sokkal jobban segít a változásban a pozitív megerősítés, hiszen ha az illető csak azt tudja, mit ne tegyen, akkor ebből még nem fogja tudni, hogy mit tegyen helyette. Márpedig sokkal könnyebb egy már meglevő jó készségünket hasznosítani, mint egy újat „beépíteni”. Erősítsük meg tehát a személy jó oldalát, és mutassuk meg számára, hogy ez a támogatandó, bízzon meg ő is a saját lehetőségeiben.

Nem biztos, hogy az agresszív gyermekek családja figyelemmel tud lenni mindezekre, s megértő hátteret biztosít. Napjaink gyermekvédelmi törekvéseinek céljai között ugyanakkor kiemelkedik a gyermekek számára otthont nyújtani tudó befogadó szülői ellátórendszer támogatása. Azon családok életében, akik nem tudnak biztonságos támaszul szolgálni, segítséget jelenthet a nevelőszülők bekapcsolódása, akik szakemberként, jelentős felkészítést követően végezhetik hivatásukat. Az ingyenes képzés tananyagait a TÁMOP 5.4.10-12/1-2012-0001 projekt keretében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szakmai munkacsoportja dolgozta ki, s tette elérhetővé a honlapján kialakított tananyag-tárházban. A tárház tartalma jelenleg is bővül annak érdekében, hogy akár az agresszió csökkentéséhez kapcsolódó írásokkal is hatékony segítségül szolgáljon.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola
szakmai munkacsoportja