Az allergiával kapcsolatos tévhitekről és valós veszélyekről

Életveszélyes következményei lehetnek az allergiának, ha nem kezelik időben, akár egy frissen nyírt pázsit mellett sétálva is anafilaxiás sokkot kaphatunk. Prof. Dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke beszélt az allergiával kapcsolatos tévhitekről, a veszélyekről és a kezelésről.

A szívproblémák, a diabétesz és a pszichés megbetegedések (depresszió, elmagányosodás) után az allergia a fejlett országok társadalmának negyedik leggyakoribb és legsúlyosabb nem fertőző betegsége. A tüsszögés, orrfújás, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés mellett a súlyosabb esetekben akár fulladás vagy erős bőrirritáció is előfordulhat.

– Milyen allergiákról beszélhetünk, és ezek hogyan alakulnak ki?
– Az allergiák négy nagy csoportba oszthatók, beszélhetünk légúti, étel-, bőr- és gyógyszerallergiáról. Bőrirritáció, ekcéma nagyon gyakori a babáknál és a kisgyerekeknél, de a legtöbb esetben ezt idővel kinövik. Az ételallergia kialakulásának egyik oka, hogy folyamatosan változik a táplálkozásunk, új fehérjék kerülnek a szervezetbe, így nő az allergiás reakciók megjelenésének lehetősége. Előfordul, hogy valakinél évtizedek után alakul ki, mások felnőttkorukra tünetmentesek lesznek. A légúti allergiák negyede beltéri túlérzékenység, leginkább a poratkára és a penészgombákra – magyarázta Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke.

– Milyen tünetei vannak a beltéri allergiáknak?
– Tüneteik kevésbé agresszívek, leginkább orrdugulás és alvászavar sorolhatók ide. Az enyhe tünetek miatt sokan nem is fordítanak nagyobb figyelmet ezekre, gyakran csak azt hiszik, megfázás. A kültéri allergiák akutabb problémákat okoznak. A virágporszezon február végén kezdődött, ám májusig viszonylag kevés agresszív pollen van a levegőben. Jelenleg a nyír, a nyárfa, a kőris és a fűz virágoznak. Hamarosan kezdődik a tölgy virágzása és jönnek a fűfélék is, melyek komolyan terhelhetik az allergiások szervezetét.