Balog Zoltán: hatékonyabbá vált a magyar felsőoktatás

Az emberi erőforrások minisztere szerint a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű, másfél éve indult stratégia nyomán a korábbiakhoz képest hatékonyabban működő, strukturáltabb felsőoktatási rendszer jött létre Magyarországon.

Balog Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén csütörtökön úgy fogalmazott: “az elmúlt másfél évben azon dolgoztunk, hogy egy biztos anyagi és jogi alapokon nyugvó, állami és közösségi forrásokból egyaránt táplálkozó, a magyar és a nemzetközi munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó és a nemzetstratégiai céloknak megfelelő felsőoktatási rendszert teremtsünk”. Átalakult az ország képzési szerkezete, intézményhálózata – emelte ki a miniszter, aki az értékalapú tudás és a versenyképesség fontosságát hangsúlyozta a közneveléssel és a felsőoktatással kapcsolatban.

Emlékeztetett arra, hogy szeptembertől számos főiskola az alkalmazott tudományok egyetemévé vált, illetve látványosan bővültek a duális képzés lehetőségei. Kiemelte, hogy a doktorandusz-hallgatók egy 2+2 éves rendszerben kezdhetik meg képzésüket. “Most már kimondhatjuk, hogy az egyetemi kancellárok belépése változtatott a korábbi rossz működési modelleken”, az intézmények gazdasági pénzügyi tevékenysége átláthatóbbá vált – hangoztatta Balog Zoltán.

Szólt arról is, hogy a 2010 első negyedévében 3,7 százalékos diplomás munkanélküliségi rátát az idei év hasonló időszakára 2,7 százalékra sikerült mérsékelni. A diplomások foglalkoztatásában jelenleg Magyarország áll a legjobban Európában – jelentette ki. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a diákok felsőoktatás iránti bizalma újra erősödik: idén öt százalékkal nőtt az intézményekbe jelentkezők száma, amely meghaladja a 111 ezret. Jövőre és 2018-ban is folytatódik a felsőoktatási dolgozók idén kezdődött béremelése – jelezte a politikus.

A pedagógus életpálya-modellre térve örömtelinek nevezte, hogy az előző évekhez képest idén 30 százalékkal többen jelentkeztek tanári pályára.

MTI Fotó: Sóki Tamás

A miniszter az eseményen javaslatot tett a jövőre alapításának 650. évfordulóját ünneplő pécsi egyetem jubileumi eseményei állami támogatásának a jelenlegi 565 millió forintos összegről 650 millió forintra növelésére is. Mint felidézte, a kormány a Modern városok program keretében 24 milliárd forinttal támogatja az intézmény fejlesztését, amelynek egyik fő célkitűzése a városban tanuló külföldi diákok számának 2020-ig történő megduplázása. Felhívta a figyelmet, hogy a PTE hallgatóinak 15 százaléka külföldi, a magyar felsőoktatási intézményekben ez az arány átlagosan 10 százalék. Kitért arra is, hogy a Pécsre érkező fejlesztési forrásból “komoly összeg” jut majd a külföldön dolgozó tudósok hazacsábítására. Bódis József, a PTE rektora a megfogalmazása szerint a 2017-es alapítási jubileum “főpróbáját” jelentő eseményen bejelentette: szeptembertől meghaladta a háromezret a városban tanuló külföldi hallgatók száma, “úgy hogy ehhez a felajánlott forrásból még egyetlen fillért sem használtunk fel”.

Az orvosprofesszor felelevenítette, hogy másfél éve, a vállalás idején kétezer külföldi hallgatója volt az egyetemnek. A jubileumi év programjainak tartalommal való megtöltésének fontosságát is hangsúlyozta a rektor, aki hozzátette: az egyetemnek minden lehetősége megvan arra, hogy nemzetközi mércével mérve is fejlődjön, valamint méltó legyen az alapítókhoz.