„A gyermekvállalás nemcsak érzelmi döntés, hanem érzelmi és racionális vállalás”

Családbarát országok építése

Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátoraként azt a kérdést vetette fel, hogy vajon mitől érezzük, hogy egy ország családbarát? Vajon ez mennyire politikai kérdés és mennyire egy általános emberi hozzáállás? Példaként nyaralási élményeit illetve a kismamák utazásával kapcsolatos repülőtéri hozzáállást említette.

Olga Epifanova, az Orosz Duma alelnöke szerint a természetes család most egy harctéri fogalom – a családon belül és kívül. is A családon belül: válások, félreértések, a családok kívül pedig egymással ütköző nézetek, ideológiák vannak – magyarázta. Mindenki a jó értékekért harcol, de akkor miért használnak hamisakat/tesznek rosszat? – tette fel a kérdést. Senki nem azzal a céllal születik, hogy abortuszt kövessen el, hogy elhagyja gyerekét. Mégis megteszik, miért? Szerinte ennek egyrészt erőforrás/pénzhiány, másrészt információhiány az oka: sokan nem tudják megfizetni a jót, az igazit, illetve sokan nem látják a különbséget az eredeti és hamis között.

Mike Donnelly, a HSDLA globális igazgatója az otthontanulás előnyeiről beszélt. Ismertette, hogy Amerikában több mint 2 millió gyermek tanul otthon – az ő hét gyermeke is e körbe tartozik. Elmondása szerint a választás fő oka az, hogy a szülőket aggasztja az állami intézmények hangulata. Ez a választás törvényes mind az 50 államban, sőt a szülőknek nem is kell tájékoztatniuk az államot erről a döntésükről; bár ez nem mindig volt így – tette hozzá. Tájékoztatása szerint Ázsiában széles körben terjed, továbbá Oroszországban és a Fülöp-szigeteken is egyre inkább előfordul az otthontanulás. Szerinte az amerikai példák egyértelműen bizonyítják az otthontanulás sikerességét, hiszen nagyszerű eredményeket produkál: ezek a gyerekek 20-30%-al jobban teljesítenek, mint az iskolai vagy a magántanulók. További előnye, hogy sokkal olcsóbb, illetve fizikailag és emocionálisan is biztonságosabb. Ami pedig a gyakran ellenvetésként felhozott szocializáció kérdését illeti, erre egy hasonlattal válaszolt: míg az állami iskola olyan mit a halkonzerv, az otthon tanított gyerekek olyanok, mint az óceánban szabadon úszó halak; fontos és aktív részesei a civil társadalomnak, a vállalkozói körnek, a hadseregnek.

Francisco Tatad, fülöp-szigeteki szenátor és volt miniszter elmondta, hogy 10 éve kormánytag, 15 éve vallási vezető, újságíró, ez a 6. WCF, amin felszólal, 47 éve házas, 6 gyermeke és 10 unokája van.  A család az alapja a társadalomnak, e révén marad fent a civilizáció – hangsúlyozta. Ez nemcsak a magyar, hanem a fülöp-szigeteki alkotmány szerint is így van. Európának köszönhető, hogy a kereszténység elterjedt, hozzájuk Spanyolország közvetítésével jutott el – mondta, majd ezzel folytatta: most viszont terjed az LMBT mozgalom náluk is, és ez ellen minden eszközzel és minden fórumon küzdeni kell a keresztény értékek és a család védelmében.

Bosco Obradovica a szerb Dveri Párt elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a tevékenységéért és a többi országgal történő kapcsolatépítésért. A családbarát szervezetek összegyűjtése egy nagyon szép feladat – hangsúlyozta. Hiszünk abban, hogy a társadalmak úgy tudnák megoldani problémáik nagy részét, hogy a családbarát politikát helyezik középpontba és ehhez kapcsolódnak a civil szervezetek is – mondta. A történelem és hagyományok védelme nagyon fontos; Európa jövője függ ettől – hangsúlyozta, hozzátéve: ezeket az értékeket kell védeni a menekültválsággal és demográfiai válsággal terhelt Európában, a globális tőke érdekeit kiszolgáló, a családokat és a keresztény értékeket támadó liberális ideológiákkal szemben.

Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy kormánya aktívan keresi azt, hogyan lehet családbarát országot létrehozni. Az ország filozófiája az állampolgárok filozófiájának összessége, ezért az emberek hozzáállását kell megváltoztatni: azt kell megerősíteni, hogy a gyermekvállalás nemcsak érzelmi döntés, hanem érzelmi és racionális vállalás.

Anyaság és apaság

A szekcióbeszélgetés moderátora, Léder László pszichológus, az Apákért munkacsoport vezetője, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom munkatársa. Bevezetőjében a férfiak csökkenő szerepével és ennek következményeivel kapcsolatos jelenségeket és kutatásokat idézett.

Leonor Tamayo, a Profesionales por la Ética elnöke elmondta, hogy a hagyományos férfi-női szerepek felborulásának következményei közé tartozik, hogy a nők férfias, a férfiak nőies szerepekbe kényszerülnek. Véleménye szerint a megoldás a komplementarizmus, szemben az egalitárianizmussal, amely szerinte egy olyan párharc a feladatokért (vagy azok elkerüléséért), amelyben a felek elfelejtik, hogy egy szeretetközösségben élnek, ahol mindkettőnek vannak saját egyéni és közös céljai. Nem tartja jónak a mesterséges/rugalmatlan feladatfelosztást, szerinte a családon belül a párnak kell kialakítania a számukra megfelelő munkamegosztást, és nem a politikai korrektség és egyéb liberális doktrínák szerint. Érdemes volna mindent a helyén kezelni, visszatérni a természetes szerepekhez, és büszkének lenni arra, amik vagyunk, hogy a párkapcsolat ismét szerelem alapuló együttműködés legyen. Szerinte nem a nők, hanem az anyaság van diszkriminálva a munkaerőpiacon. Hasonlóan a férfiak is hátrányt szenvednek, ha apaként jelennek meg a munkaerőpiacon. Elmondta azt is, hogy van egy fontos kampányuk, amelyben megpróbálják megmagyarázni a munkaáltatóknak, hogy az anyaság révén olyan képességekkel is rendelkeznek az anyák, amelyek a munkaerőpiacon is fontosak.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke a szervezetet ismertetésében kiemelte, hogy a legnagyobb magyar civil szervezetről van szó, ahol a tagok leginkább egészséges családok, kevés az egyszülős család – ez tehát egy erős családok közössége, akik tudják támogatni és segíteni egymást. Szerinte azt kell megnézni, hogy egy családban mi a gyermek igénye: az, hogy a szülők szeressék egymást, legyen egyensúly és harmónia a szülők között. Elismerte, hogy ez olykor nagyon nehéz, hiszen általában a férfi a családfenntartó, az anya pedig otthon marad, ezért különösen fontos egymás munkájának elismerése, mert akkor meg tud maradni az egyensúly – hangsúlyozta. Az egészséges családokban ezek működnek; ahol nem, ott valami sérülés van a családtagok életében – ott erős az énkeresés, a megfelelési kényszer. A példamutatás fontosságának illusztrálására elmondta, hogy végeztek egy kutatást, amiből kiderült, hogy a nagycsaládban élő összes (!) fiatal szeretne gyermeket – ennyire fontos a példa. Megemlítette a magyar népmeséket, amely szerint a szülőnek – elsősorban az apának – az a feladata, hogy elindítsa a fiatalt az életre. Beszélt annak előnyeiről, ha valaki fiatalon vállal gyermeket. Jó gyakorlatként említette a babaköszöntőt, ahová általában az édesapák is eljönnek, és a kispályás focibajnokságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyáknak is oda kell figyelniük arra, hogy a férfiak apaként is ki tudjanak teljesedni.

Thomas Wykes, a Springtime of Faith elnöke elmondta, hogy katolikus szervezetének célja egy új „spirituális tavaszt” építeni, és ennek jegyében az ortodox egyházzal is együttműködést tudtak kialakítani, többek között az anyaság és apaság fontos kérdéseiről. Szerinte legfontosabb tudatosítanunk, hogy a párunkat nagyon szeretjük és ő a legfontosabb. A legfontosabb hivatás a férj és feleség szerepe, minden egyéb – szülői, munkahelyi, baráti – csak ezután jön.  Hangsúlyozta a házasságra való felkészítés, a jegyesoktatás, a mentorpár) fontosságát. Ez segíthet a házasság előtti (a házasságot utólag akár komoly veszélybe sodró) irreális víziókat a realitáshoz közelíteni.

Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapító vezetője elmondta, azért hozta létre a klubot, mert általános jelenség, hogy a férfiak nincsenek jelen a családok életében, és elhagyták a pedagógus pályát is, következésképpen hiányzik a férfi minta az élet minden területéről. Elmondása szerint ez egy férfi motivációs mozgalom, amely férfiakat érintő elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Kifejtette: az apa nem második anya, a gyereknek anyára és apára, és nem két anyára van szüksége. Elmondta, hogy amikor 20 évvel ezelőtt megkérdezték, hogy szeretne családot, nem is értette a kérdést, hiszen számára természetes, hogy szeretne, most viszont sok olyan 20 éves fiatal van, aki egyáltalán nem tervez gyermeket – tehát már vágy szintjén sincs meg az igényük a gyermekre. Ahhoz, hogy ezt a demográfiai csatát ne veszítsük el, be kell vonni az embereket – magyarázta, hozzátéve: egy belső vágyat kell felkelteni az emberekben, hogy akarjanak erre az útra (családos, gyermekes lét) lépni. Sokszor hiányzik a motiváció, és ennek oka, hogy hiányzik az információ, például nem köztudott, hogy mennyire fontos az apa szerepe még gazdasági szempontból is, lásd munkavégzés, de még a korai teherbeesés, bűnözés elkerülése szempontjából is.

Beszámolónk a Családok XI. Világkongresszusának zárásáról ITT.