Bevonjuk a gyerekeket pénzügyeinkbe?

A magyar családokban a pénzügyek átbeszélésének még nincs igazi gyakorlata. Pláne, ha problémák merülnek fel a családi költségvetéssel. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint ahhoz, hogy a fiatalok okos pénzügyi döntéseket hozzanak, szükségük van alapvető pénzügyi kompetenciákra, amiben a mintát a szülők adják.

A pénz gyakran tabu téma a családokban. Nem szeretjük megosztani másokkal, hogy mennyit keresünk, nem beszélünk nyíltan arról, ha anyagi gondjaink támadnak, de sokszor még a gyermekeinknek sem tudjuk megmagyarázni, miért nem veszünk meg egy játékot a boltban, ha alapvetően beleférne a havi keretbe. „A szülők többsége még mindig tabutémaként kezeli a pénzügyeket annak ellenére, hogy a fiatalok pénzügyi gondolkodása már egészen kiskortól kódolódik, ahogy a felnőttek mindennapi gazdálkodási mintáit figyelik. A gyerekek nemcsak a pénzügyi hátteret kapják a családtól az életben való elinduláshoz. Pénzügyi gondolkodást is örökölnek. Nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy gyermekeink szemében mi adjuk a mintát a pénz kezelésében is, éppen ezért hatással van rájuk az is, amiről nem beszélünk nyíltan” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűrijének elnöke.

A téma kerülése mögött többféle tényező húzódhat. Emiatt viszont a felnövekvő generáció kizáródhat bizonyos pénzügyi ismeretekből, döntési stratégiákból. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői Szél Dávid pszichológus, apablogger segítségével összegyűjtötték azt az 5 legfontosabb dolgot, amire érdemes odafigyelnünk, ha a pénzről beszélünk a családban.

Pletykagépezet

A tabusítás mögött félelem is állhat. A magyar családokban például nincs hagyománya annak, hogy a szülők megosztanák, mennyi a havi keresetük. Sokan tartanak tőle, hogy a gyerekek az iskolában „elpletykálják”, mennyit keresnek, ennek pedig elkerülhetetlen következménye a gazdag-szegény család felcímkézés. Hosszú távon azonban hatékonyabb, ha nyíltan beszélünk a pénzügyeinkről a családban. Adjunk nyílt és őszinte választ a gyerekek kérdéseire az életkoruknak megfelelően.

Meddig mondjuk, hogy „ehhez még túl kicsi vagy”?

„Amíg nem alakul ki egy számfogalom a gyerekekben, tehát alsós korig, úgy gondolom, még nem érdemes fizetésekről, nagyobb számösszegekről beszélni velük, mert úgysem fog jelenteni nekik semmit. Emellett a számtudatosság nem keverendő össze a pénzügyi tudatossággal. Tehát például, ha valami 20 ezer forintba kerül, azt biztosan nem fogja még érteni, hogy 20 ezer forint egy óráért mondjuk nem olyan sok, de egy Túró Rudiért már nem fogunk annyit adni. Ez a következetesség lassan alakul ki a gyerekekben. Fontos a pénzről beszélni, fontos, hogy tudják, hogy a pénz nem korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, és ezért az emberek dolgoznak” – mondta Szél Dávid.

One-man show

A családokban gyakran egyetlen személy felelős a háztartás költségvetéséért. Míg ez a mindennapi pénzügyek kezeléséhez funkcionálisan teljesen elégséges lehet, fontos lenne, hogy az egész család átlássa azt a bizonyos nagyobb képet a család pénzmozgásairól. Nemcsak egy pénzügyi krízis esetén fontos, hogy a család tagjai lehetőleg mind kivegyék a részüket, hanem a mindennapi vagy havi kiadások-bevételek együttes megoldásában is. Ezáltal tudatosabban kezelhetjük a pénzünket, és vezethetjük az életünket.

Az „elárasztó” szülő

„Jellemző hibás megközelítés lehet az ’elárasztás’, ha a szülő engedi a gyereknek, hogy mindenről döntsön, és bármi belefér, akár nagyobb összegeket is elkölthet. Egy idő után ki kell alakulnia valami fajta tudatosságnak a gyerek fejében, hogy a pénz véges dolog. Én a tudatos működést tartom nagyon fontosnak. Hozzon felelős döntéseket a család, és hozzon felelős döntéseket a gyerek is” – fejtette ki a pszichológus.

„Erre nincs pénzünk” – mikor és hogyan mondjuk?

Ha egy csoki megvásárlásáról beszélünk például, mondhatjuk, hogy ezt most nem szeretném megvenni, mert tegnap már kaptál csokit. Vagy mondhatjuk, hogy máskor kapsz csokit. Az nem jó megközelítés, ha azt mondjuk, hogy nincs pénzünk. Egy 8-9 éves gyereknek ez a mondat jelentheti azt is, hogy egyáltalán nincsen pénzünk ételre. Fontos, hogy ne vegyük el a gyerek biztonságérzetét. A transzparens kommunikáció lehet célravezető, ezáltal tudják a gyerekek igazán megérteni az olyan dolgokat is, mint a pénz világa.