Biofű: méreg, aceton és zsálya

Régen rossz, ha egy gyerek ma arra jut: visszanyúl a „hagyományos” marihuánához, mert az nem teszi annyira tönkre szervezetét, mint a dizájnerdrogok. Pedig a ráckeresztúri, 11–18 évesek leszoktatását célzó intézmény lakói erről számolnak be. Meg arról, hogy a szerek előállítói gázolajat, csavarlazítót vagy patkánymérget kevernek növényi törmelékhez – itthon sok tininek ugyanis e pár száz vagy ezer forintos szerek jelentik a „boldogságot”. Ezek a kotyvalékok azonban nemcsak a testet, de a lelket is pusztítják.

Egyszer csak beálltam – emlékszik Balázs arra, miért kapott rá a drogra. Még csak 15 éves, de állítása szerint már 8 évesen cigizett, két évvel később pedig már a biofűnél tartott. Édesapját elveszítette, nevelőapja és édesanyja gyakran verte, bár önkritikusan hozzáteszi, sokszor tett is érte. A kábítószer két órára gondtalanságot nyújtott neki. Ráckeresztúron beszélgetünk, ahol a református egyház égisze alatt működő Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona majdnem három évtizede menti a lelkeket. Decemberben a régi, felnőttekkel foglalkozó épület telekszomszédságában új intézmény nyílt, ahol 11–18 év közötti fiúknak nyújtanak segítséget. Az uniós források bevonásával, több mint 400 millió forintból emelt rehabilitációs központban harmincan férnek el. Tíz fiatallal indultak, de többen lemorzsolódtak, elmentek maguktól, vagy magaviseletük miatt kellett elküldeni őket. Igaz, akadt, aki azóta újra a felvételét kérte, mert talán ráébredt, ez az egyetlen esélye, hogy tényleg „lejöjjön a szerről”.

Hiánypótló központ

A gyermekek addiktológiai rehabilitálását szolgáló intézményt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza; a központ hiánypótló, eddig ugyanis ennek a korosztálynak nem volt bentlakásos intézménye, pedig nemcsak Nyugaton, de Lengyelország minden megyéjében is található hasonló intézmény.

Létrejötte azért is lényeges, mert korábban a deviáns, olykor hiperaktív fiatalokkal nem tudtak mit kezdeni, legfeljebb a felnőttekkel együtt kezelték őket. Ez azonban gyakran ellenjavalttá vált, hiszen míg a gyermek csak marihuánafogyasztásért került rehabilitációra, bent a felnőttektől megtanulta használni az összes többi drogot. Persze ma már szó sincs „hagyományos” anyagokról, de erre még visszatérünk.

Az idekerült gyerekek családjának anyagi helyzete a két véglet, nagyon gazdag és szegény szülők fiai egyaránt a drogot választották. Egy közös bennük: kevesebb időt fordítottak rájuk szüleik a kelleténél.

Egyre durvább szerekhez nyúlt

Balázs 13 éves korára egyre durvább szerekhez nyúlt, ezek először három-négy, később hat-nyolc óráig tartották lebegve. A biofű után a kristállyal is találkozott, orrba szippantotta, olykor cigarettába tekerve szívta el. A korábban pólózó, atletizáló és birkózó nyurga fiú a drog miatt abbahagyta az edzéseket, tanulmányi eredménye közepesről elégtelenre változott. Sokszor igyekezett megszabadulni a drogtól, de minden próbálkozása után egyre mélyebbre csúszott vissza. Elkezdett dílerkedni (legalábbis ezt állítja), előbb egy haverjának segített be, majd amikor félre tudott tenni egy kis tőkét, maga is a piacra lépett. Az üzlet gyorsan beindult, szülővárosában sok embert ismert, számát szájról szájra adták tovább az ismerősök ismerősei.

– Tatabányán cink a szitu, a 12-17 évesek szerintem 20-30 százaléka cuccol rendszeresen – fest komor képet napjainkról. Rémisztő dolgokat mesél arról is, miből készülnek a drogok Magyarországon. – Acetont patkányméreggel megfelelő arányban vegyítenek, majd ezt a nedves állagú „szert” patikában kapható orvosi zsályára permetezik, ebből lesz a biofű – képeszt el.

– A rágcsálóölő szer az emberre is veszélyes! – vetem közbe.

– Ezen beállva én is sokat töprengtem. Arra jutottam, hogy az ember testtömege sokszorosa a patkányénak, így több anyag kell ahhoz, hogy nagy baj történjen.

– Nagy baj?! Az nem elég, hogy aki elszívja, annak tönkremegy a szervezete?

– Magamon is tapasztaltam; igen, nagy árat kell fizetni a gondtalanságért. Egy ismerősünknek, aki híres lóversenyző volt, és drogozott, egy ép szerve sem maradt, mire meghalt.

Nem csak patkányméreg kerülhet a drogba: Balázs elmondása szerint gázolaj, WD-40 csavarlazító-korróziógátló, lényegében „bármi, amit el lehet képzelni”. Amikor már érezte, hogy sok lesz a biofűből, áttért a marihuánára. De nem lett sokkal jobban, tudta, hogy valamit tennie kell, ezért jelentkezett a rehabra. Terve, hogy katona lesz, ha kimegy, egy tatai speciális iskolába szeretne járni.

– Mi a biztosíték arra, hogy nem térsz le a helyes útról? – faggatom.

– Isten segítsége a garancia, itt ugyanis megtértem, és amint kijutok, szeretnék megkeresztelkedni. Az unalom is rossz útra vezet, ezért állandóan programokat fogok kitalálni magamnak, ahogy idebent – majd felkapja gitárját, és dudorászva pengetni kezd.

Szer lopott pénzből

Bence 16 éves, szülei Balázs családjával ellentétben jómódúak; mégis a srác két éven át masszívan „cuccolt”. Amikor először szívott, „szétborult”, s nem gondolt semmi rosszra. A biofű után ráállt a kristályra, az tetszett neki az öszszes szer közül a legjobban, meséli. Előfordult, hogy egy nap alatt százezer forintot költött kristályra, amelynek grammja négyezer forint (a biofűt akár már pár százért is be lehet szerezni).

Összességében négymilliót lopott könyvelő és rendezvényszervező szüleitől, emellett ugyanekkora értékben arany ékszereket, műszaki cikkeket és egyéb értékeket, hogy ezek árán drogot vehessen. A szer teljesen eltávolította családjától, tavaly nyáron már végig az egyik haverja nyaralójában élt, és barátaival folyamatosan drogozott. Abortuszra küldte a barátnőjét, aki emiatt elhagyta. Tönkretett maga körül mindent, agresszív lett, ha nem jutott szerhez, félelemben tartotta a családját.

A kristály fogyasztása során kiélesedtek az érzékszervei – megsokszorozódtak a (képzelt) neszek; ugyanakkor olyan euforikus állapotba került, hogy meg tudta volna váltani a világot. Betépve még a gyűlölt fűnyírást is boldogan vállalata. – Önként jelentkeztem a szüleimnél mindenféle munkára, nagy légyszemekkel; máskor könnyen változott a hangulatom, érzelgőssé váltam, képes voltam gyűlölni ugyanazt a személyt, akit két perccel előtte imádtam – ecseteli Bence a szer hatását.

A drogot Verőcén szerezte be egy cigányokból álló bandától. Előfordult, hogy félmillióval tartozott a dílereknek, mire azok pisztolyt nyomtak a fejéhez, ezzel is gyorsítva a törlesztési hajlandóságot. Tudta, milyen alkotóelemekből készült a drog, azt mondja, maga is előállította egy időben. A szobáját napközben, amíg szülei távol voltak, valóságos laborrá változtatta. Máskor internetről rendelt herbálfüstölőt vagy növényvédő tápszert, amelyet kiporciózva továbbértékesített. Ezeket az anyagokat persze nem a saját nevére rendelte: akik személyazonosságukat adták az üzlethez, százalékot kaptak tőle. Persze a környék drogellátói nem hagyták szó nélkül ténykedését, közvetve üzentek neki (a banda Ismeretlennek hívta, mert nem tudták, kit takar a konkurencia), álljon le, ha kedves az élete. Ez volt az egyik ok, amiért visszatért a marihuánára. (Gyártott egy önigazolást, hogy a rendes fűvel nincs baj, de – mondja ma – nem az a lényeg, mit szív az ember, hanem az, miért.)

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!