Biztonságosan kötődő gyereket akarok!
Sokak számára ismerős fogalom a kötődés, de jópáran bizonytalanok benne, mit is értünk alatta. Ráadásul újabban egyre gyakrabban lehet hallani a kötődő nevelésről is, ami például a hordozókendőkkel, igény szerinti szoptatással, együttalvással összefüggésben kerül elő. De vajon mi is az a kötődés, és miért ennyire fontos ez?
Sokak számára ismerős fogalom a kötődés, de jópáran bizonytalanok benne, mit is értünk alatta. Ráadásul újabban egyre gyakrabban lehet hallani a kötődő nevelésről is, ami például a hordozókendőkkel, igény szerinti szoptatással, együttalvással összefüggésben kerül elő. De vajon mi is az a kötődés, és miért ennyire fontos ez?
Mindannyian besorolhatók vagyunk valamilyen kategóriába kötődési stílusunk alapján. Egy brit pszichoanalitikus, John Bowlby figyelte meg, hogy már az egészen kicsi gyerekek is megkülönböztethetők az alapján, mennyire biztonságosan kötődnek szüleikhez. Tanítványa, Mary Ainsworth egy 20 perces kísérlettel is vizsgálni kezdte a 9-18 hónapos babákat, az eredmény alapján pedig kötődési típusokra osztotta őket. A vizsgálat során azt figyelte, hogy miként reagálnak a kicsik arra, ha kimegy a szobából az anya. Sírnak-e, mutatják-e a szorongás jeleit, és ha igen, mennyire könnyű őket megnyugtatni. Képes-e ugyanerre egy idegen, illetve sikerül-e az anyának.
A biztonságosan kötődő gyereknek feltűnik az anya távozása, ennek hangot is ad, láthatóan megijed a helyzetben, és egy idegen nem képes megnyugtatni, de a visszatérő anya igen. A szorongó-elkerülő gyermekeket hidegen hagyja az anya kint vagy bent léte, míg a szorongó-ellenállók sírással reagálnak a távozásra, de nagyon nehéz őket megnyugtatni, gyakran haragszanak a visszatérő édesanyára. Illetve létezik egy negyedik típus is, aki zavart-vegyes jelzéseket ad: ez a dezorganizált típus.
Mindez nemcsak elméleti tudomány, és nemcsak a kisgyermekkorra, hanem az egész élethosszra vonatkozik. Azért van jelentősége, mert ha valaki biztonságosan kötődik, képes személyre szóló, stabil kapcsolatok kialakítására, különös tekintettel a párkapcsolatra, amiben a másik fél nem csereszabatos. A szorongó-elkerülő típus inkább bele sem megy bensőséges kapcsolatokba, így védekezve a sérülés ellen, a szorongó-ellenállónak pedig meglehetősen viharosak a kapcsolatai, egyszerre ragaszkodik, és fél a másik elvesztésétől, könnyen meginog a biztonságérzete.