Brüsszel nem foglalkozik az Egy közülünk polgári kezdeményezéssel

Nem készít jogalkotási javaslatot az Egy közülünk (One of Us) elnevezésű európai polgári kezdeményezés ügyében az Európai Bizottság – közölték szerdán Brüsszelben.

A kezdeményezés arra irányult, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását – különösképpen a kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen -, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak.

A brüsszeli bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – most azt a választ adta a kezdeményezőknek, hogy nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni ebben a kérdésben, mert a tagállamok körében és az Európai Parlamentben nemrég folytattak vitát és hoztak döntést az ezzel kapcsolatos uniós politikáról.

A jelenlegi uniós keretszabályozás, amelynek az érvényét megújították a 2014 és 2020 közötti időszakra is, három alapelven nyugszik. Az első, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti jogalkotást, tehát a kutatási EU-projekteknek igazodniuk kell azon ország jogszabályaihoz, ahol a kutatás folyik. A második alapelv, hogy minden projektet tudományos és szigorú etikai szempontból is véleményezni kell. Végezetül a harmadik alapelv, hogy uniós forrásokat nem szabad felhasználni új őssejttörzsek kinyerésére, illetve olyan kutatásra, amely embrió elpusztításával jár.

Ami a nemrégiben bevezetett európai polgári kezdeményezés intézményét illeti, az uniós szabályok értelmében a megfelelő számú aláírások hitelesítését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell a kezdeményezés elindítóit, akik részletesen ismertethetik javaslatukat, emellett pedig az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania a témában. Azt követően a bizottság választhat, hogy új uniós jogszabály megalkotásával vagy a már létező rendeletek, irányelvek módosításával tesz eleget a kezdeményezésnek. A brüsszeli testület dönthet úgy is, hogy nem teljesíti a kezdeményezés követeléseit, ám ezt meg kell indokolnia.

Ebben az esetben ez utóbbi történt. A kezdeményezők eleget tettek annak a követelménynek, hogy egymilliónál több aláírás gyűjtsenek össze legkevesebb hét uniós tagállamból. Az Egy közülünk szervezői 1 721 626 hitelesített aláírást tudnak felmutatni, amelyeket 18 tagállamban – köztük Magyarországon – gyűjtöttek össze. A szervezők áprilisban találkoztak az Európai Bizottsággal, majd nyilvános meghallgatást is tartottak az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós finanszírozás jelenleg meglévő – nemrég megvitatott és elfogadott – keretei megfelelő szabályozási környezetet biztosítanak.

Brüsszel egyre távolabb az emberektől

Az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a demokrácia legfőbb alapszabályát

Az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés a legelső és ezidáig a legsikeresebb kezdeményezés az Unióban. A 28 tagállam nemzeti hatóságainak hivatalos igazolása szerint közel kétmillió ember állt személyes adataival és aláírásával a kezdeményezés mögé.

A kezdeményezés azt a kérést fogalmazta meg az Európai Unió jogalkotói felé, hogy az EU anyagilag ne támogasson megfogant emberi életek, embriók elpusztításával járó kísérleteket és tevékenységeket.

Az Unió egyik legnagyobb kihívása a politológusok által demokrácia deficitnek nevezett jelenség, azaz a polgárok úgy érzik nem szólhatnak bele az unió folyamataiba, a brüsszeli bürokraták önjárókká váltak, eltávolodtak az emberek valós szükségleteitől, problémáitól.

Ennek a súlyos problémának a leküzdésére hozta létre a Lisszaboni Szerződés az európai polgári kezdeményezés jogintézményét.

Az Európai Bizottság hivatalának utolsó napján meghozott döntése, miszerint még csak jogszabálytervezetet sem készít a javaslatról, pár nappal a soha nem látott alacsony részvétel mellett lezajlott európai parlamenti választások után különösen aggasztó.

A Bizottság mai döntése nyomán az európai polgári kezdeményezés az eredeti céljával éppen ellenkező hatást ért el: Brüsszel távolabb kerüt az európaiaktól mint valaha.

A magyar Országgyűlésben bármelyik országgyűlési képviselő élhet törvénykezdeményezéssel. Az Európai Unióban ez a jog kétmillió embert sem illet meg.

Frivaldszky Edit
Egy közülünk európai polgári kezdeményezés nemzetközi bizottsági tag,
nemzeti koordinátor
Emberi Méltóság Központ igazgatója

KDNP: nevetséges az Európai Bizottság indoklása az európai magzatvédő kezdeményezés ügyében

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nevetséges az Európai Bizottság indoklása arról, hogy nem kíván jogalkotási javaslattal előállni az embriók elpusztításával járó kutatások ügyében.

A kisebbik kormánypárt így reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében a brüsszeli testület szerdai döntésére.

Az Egy közülünk kezdeményezés arra irányult, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását – különösképpen a kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen -, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak.

A közlemény ismertetése szerint az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés 1 721 626 hitelesített aláírást gyűjtött össze az EU-ban, “de úgy látszik, Brüsszelben nem veszik komolyan az embereket”. A KDNP szerint nem szabad csodálkozni, hogy az unióba vetett bizalom egyre fogy, amikor csaknem kétmillió ember véleményét egy bürokratikus lépéssel lesöpörték.

Utalva arra, hogy a megjelent információk szerint az Európai Bizottságnak “nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni” az embriók elpusztításával járó kutatások ügyében, mert megfelelőnek tartja az uniós szabályozást, kiemelték: a bejelentés azért is meglepő, mivel a kampány megkezdése előtt a bizottság jóváhagyta a kérdéseket és hozzájárult az aláírások összegyűjtéséhez.

“Nevetséges az Európai Bizottság indoklása. Mélységesen csalódott vagyok a döntés miatt, úgy érzem, hogy ez a polgárok arculcsapása és becsapása” – reagált a közlemény szerint Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő.

A brüsszeli bizottság most azt a választ adta a kezdeményezőknek, hogy nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni ebben a kérdésben, mert a tagállamok körében és az Európai Parlamentben nemrég folytattak vitát és hoztak döntést az ezzel kapcsolatos uniós politikáról.

A nemrégiben bevezetett európai polgári kezdeményezés intézményére vonatkozó uniós szabályok értelmében a megfelelő számú aláírások hitelesítését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell a kezdeményezés elindítóit, ők részletesen ismertethetik javaslatukat, emellett az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania a témában. Utána a bizottság választhat, hogy új uniós jogszabály megalkotásával vagy a már létező rendeletek, irányelvek módosításával tesz eleget a kezdeményezésnek. A brüsszeli testület dönthet úgy is, hogy nem teljesíti a kezdeményezés követeléseit, de ezt meg kell indokolnia.