Családbarát, de a cégekkel szigorúbb az új Ptk.

Az új Polgári Törvénykönyv beolvasztja a családjog és a gazdasági jog egyes területeit: módosít az élettársi viszony definícióján és feljebb srófolja a cégek törzstőkéjét, a végrendeletek ügyében viszont méltányosabban jár el elődjénél. A korábbi szerződésekre még a régi törvénykönyv érvényes – a Rádió Orientnek nyilatkozva Répássy Róbert igazságügyekért felelős államtitkár, és Czepek Gábor, magánjogi helyettes államtitkár elemezte a változásokat.

Időszerű volt a reform

Az új alaptörvény és a Btk. elfogadása után a magánjogon a sor: március 15-én hatályba is lép az új Polgárjogi Törvénykönyv. Azért időszerű a kódex megújítása, mert a jelenleg hatályban lévő 1959-es keltezésű. “Ismert, hogy 1959-ben a magántulajdon elég csökevényes formában létezett, és polgárjog, vagy magánjog, valódi piacgazdaság nélkül kicsit anakronizmus volt” – véli az államtitkár.

Hasonlóan gondolkozik a magánjogi szakértő is: “A Ptk. a vagyoni forgalom jogát szabályozza. Ez abszurdnak tűnik egy 1959-es törvénykönyv esetében, amikor a magántulajdon államosítása éppen végstádiumát éli, közben az égisze alatt megszületik egy ilyen törvénykönyv.” Az új kódex nagyjából kétszer olyan hosszú, mint elődje; összesen nyolc könyvből áll, és két olyan jogterületet is tartalmaz, amelyet eddig nem. “A polgárjogász professzorok úgy gondolták, hogy a magánjog egy összefüggő rendszer, ezért szükséges, hogy ugyanazokat a fogalmakat, jogi megközelítéseket tartalmazza, ezért épült be a családjog és a társasági jog is” – magyarázza a törvényalkotó. Az alapvető vitát éppen ez generálta, hiszen míg a polgárjog fő szabályként megengedő, addig a társasági joggal szemben a következetes szigor az elvárás.