Család = Erőforrás
Családkonferenciát tartottak szombaton a Parlamentben az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnőtagozata és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szervezésében. A rendezvényen Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, Magyarországon – egyedülálló módon – a gyermek- és családvédelem a védőnői szolgálaton keresztül is működik.
Budapest, 2017. május 20. Szõnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke beszédet mond a Család=erõforrás címmel megrendezett konferencián az Országház Felsõházi termében 2017. május 20-án. A tanácskozást az Egészségügyi Szakmai Kollégium védõnõtagozata és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szervezte. MTI Fotó: Soós Lajos
Nyitrai Zsolt a Család=Erőforrás című tanácskozáson arról beszélt, hogy köszönettel tartoznak a 102 éves múltú magyar védőnői szolgálat csaknem ötezer dolgozójának. Ismertetése szerint 2010 óta 40 százalékkal nőtt a védőnői szolgálatok finanszírozása, idén novembertől pedig 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak majd a védőnők. Ennek köszönhetően egy területi védőnő szolgálati díja a 2010-es 257 ezer forintról 385 ezer forintra emelkedik, egy iskolai védőnőé pedig a 2010-es 240 800 forint helyett 394 ezer forint lesz.
Novák Katalin, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa és benne Magyarország jövője a családokban van. A varsói hivatalos látogatáson tartózkodó államtitkár levelében hangsúlyozta: az erős Európához erős családokra van szükség, Magyarország erőforrását is elsősorban a családok, a közösségek jelentik. Szerinte az Európát sújtó demográfiai válság és a „modernkori népvándorlás” kihívásai miatt fontos lenne végre felismerni, hogy a megoldás kulcsa a családokban, a gyermekvállalásban van. Felidézte azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyekkel a magyar családokat akarják megerősíteni. Ezek között említette a családi típusú adózás bevezetését, az otthonteremtési programot, a gyed extrát, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségéért tett intézkedéseket, az újabb bölcsődei ellátási formákat. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány 2018-ban már több mint 1900 milliárd forintot fordít a családok támogatására, ez az összeg a 2010. évi kétszerese.
Skrabski Fruzsina, a Három királyfi, három királylány mozgalom társelnöke azt mondta, magyar sajátosság, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint ahányat végül vállalnak, vállalni tudnak. Arról beszélt, hogy a civil szervezet ezért a gyermekvállalást akadályozó problémák megoldásában vállal évek óta szerepet, például képzésekkel vagy társkereső programokkal, javaslatokkal, és abban bíznak, hogy “robbanásszerű” áttörést érnek majd el. Szerinte a fiataloknak ösztönző lehet, ha „trendivé”, divattá tudják tenni a gyerekvállalást, a mozgalom ezért hirdeti meg például évente a családbarát vállalat díjat. A minőségi munkaerőhiányra is válasz lehet, ha a cégek családbarát körülményeket teremtenek, sőt a tapasztalatok szerint ezzel akár haza lehet csábítani a fiatalokat külföldről – tette hozzá.
A konferencián Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége Nyitrai Zsolttal közösen adta át a Magyar Családokért-díjat négy kecskeméti védőnőnek. Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke azt mondta, a tavaly alapított díjat minden évben olyan embernek, vagy közösségének adományozzák, aki vagy amely tudományos, közéleti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával segíti a magyar családokat.
(MTI Fotó: Soós Lajos)
