Családháló: Változtassanak a sterilizációs műtétek engedélyezésén!

Hét év telt el azóta, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte azt a törvényt, amely szerint a művi meddővé tétel - azaz a pete- illetve ondóvezeték elkötése - kizárólag 35 évesnél idősebb, legalább három (vér szerinti) gyermekkel rendelkező szülők esetében, vagy 30. életévét betöltött, legalább négy gyermekes párok esetében, illetve 40. életévüket betöltött embereknél engedélyezhető. 2006 óta elvileg minden 18 évét betöltött személy kérheti a beavatkozást. De jó ez így?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2013. szeptember 14. Paulik András

Hét év telt el azóta, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte azt a törvényt, amely szerint a művi meddővé tétel – azaz a pete- illetve ondóvezeték elkötése – kizárólag 35 évesnél idősebb, legalább három (vér szerinti) gyermekkel rendelkező szülők esetében, vagy 30. életévét betöltött, legalább négy gyermekes párok esetében, illetve 40. életévüket betöltött embereknél engedélyezhető. 2006 óta elvileg minden 18 évét betöltött személy kérheti a beavatkozást. De jó ez így?


A jogszabályt annak idején az önrendelkezési jog megsértésére hivatkozva semmisítette meg az AB, s a döntés óriási vitát kavart szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. Ígéretek a annak szigorítására számtalanszor elhangzottak családbarát jobboldali körökből, s a legutóbbi választás óta is kifejezetten sokszor került szóba szigorítása, eddig azonban sajnos semmilyen változás nem történt.

Mi is az a meddővé tétel?

A művi meddővé tétel során elzárják a pete- vagy az ondóvezetéket. A beavatkozáshoz csupán annyi szükséges, hogy a 18. életévét betöltött személy írásban kérje azt, illetve, hogy megkapja a kötelező felvilágosítást a különböző fogamzásgátló módszerekről, és arról a tényről, hogy a sterilizálás olyan beavatkozás, amit később nagyon nehéz “visszacsinálni” – szinte lehetetlen: a tapasztalatok szerint, még ha valakinek később úgy is alakul az élete, hogy mégis szeretne (még egy) gyereket, nagyon kicsi a spontán teherbeesés, férfiak esetében pedig a megtermékenyítő-képesség esélye, s ilyenkor bizony csak a lombikprogram marad, ami hatalmas költségekkel jár.

A sterilizációs műtét bizonyos esetekben lehet indokolt – de biztos, hogy ennyire nagy mozgásszabadságot kell adnia az államnak ezen a téren?

Az, hogy a művi meddővé tételre 18-20 éves fiatalok jelentkezzenek, teljességgel abszurd és felháborító. Hacsak nem áll fenn komoly egészségügyi probléma, amely szükségessé tenne egy ilyen beavatkozást, felelőtlenség ilyen horderejű döntés jogát egy ennyire fiatal ember kezébe adni. (Nézzünk csak körül, hogy mennyi meddő ember, pár van a környezetünkben és hogy ők mit meg nem adnának egy gyermekért, illetve gondoljunk csak azokra a hírekre, amikor állítólag fiatal prostituáltakat kényszerítenek „futtatóik” a beavatkozás elvégeztetésére!)

A leggyakoribb – az életkor- és gyermekszám mértékétől eltérő – indokok között általában bosszúvágy, szerelmi csalódás, hirtelen elhatározás szerepel. Éppen ezért az első, írásban tett kérelem után a 26 év alattiaknak kétszer fél évet, ennél idősebbeknek kétszer három hónapot kell várniuk. Ha ezután is fenntartják elhatározásukat, a műtétet – elvileg- el kell végezni, bár nagyon sok olyan orvos van, aki eleve megtagadja ezt a fajta beavatkozást.

Felháborodás

A 2006-os új határozat megjelenése orvosi, politikai és civil körökben egyaránt felháborodást váltott ki. A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak titulálta az AB döntését, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a demográfiai válság további súlyosbodásának a veszélyét látta a határozatban, civil szervezetek pedig minimum a korábbi határozat visszaállítását látták jó megoldásnak, ideálisnak viszont azt tartották volna, ha kizárólag alaposan alátámasztott egészségügyi, vagy szociális okból kifolyólag lehetne elvégezni a műtétet.

A KDNP és a Fidesz kizárólag orvosilag indokolt esetben engedélyezte volna a beavatkozást. Eltelt azonban sok-sok év (kormányzásuk óta három esztendő), de változást eddig nem láttunk, márpedig amíg ez a jogszabály van érvényben, akár már negyedikes középiskolások is nyugodtan beadhatják igénylésüket azért, hogy soha ne lehessenek édesanyák és édesapák…

Változtassanak!

A Családháló közössége ezért felszólítja a kormánypártokat, hogy vegyék kézbe ezt a tarthatatlan helyzetet és – amint az a napokban rendezett demográfiai konferenciánkon is elhangzott rémisztő számok tükrében elvárható – ne tartsák tovább érvényben ezt a túlságosan megengedő szabályozást, hanem azt megváltoztatva átgondoltabb, a potenciális szülők esetleges meggondolatlan lépéseit is kiküszöbölni képes rendszert hozzanak létre!


Várjuk azon civil szervezetek jelentkezését, akik osztják elképzelésünket! Kapcsolatfelvételünk után ezen cikk végén őket is feltüntetjük majd, mint támogatókat!


Véleményünket támogatók:

Magyar Szalézi Munkatársak Egyesülete
Képmás családmagazin
Média a Családért Alapítvány
Onleány Társasblog
Tudomány a Családért Egyesület
Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom
Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület
Nagycsaládosok Országos Egyesülete