Csépe Valéria: A családi életet meg kell tervezni, pontos naptári beosztással

Ankica Sobot szerint: „A fogamzásgátlásnak köszönhetően Európában annyi gyermek születik amennyit a párok akarnak. Ez azt jelenti, hogy maximum 2 gyermek születik a családokban.”

A Bécsi Demográfiai Kutatóintézet kutatója szerint egy párkapcsolatban és családban a férfiaknak és a nőknek meg kellene találnia az egyensúlyt. Ankica Sobot véleménye: a számok azt mutatják, hogy amíg a nők napi 7 órát töltenek a gyermekeikkel, addig a férfiaknál ez 1-2 óra naponta. Ankica úgy fogalmazott: a gyermekeknek szüksége van apára is az egészséges személyiségfejlődéshez. Nem elég, ha naponta egyszer este találkoznak vele, amikor ráadásul az egész napi hajtás után a férfi teljesen kimerült.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 25-39 év közötti párok mindössze egy gyermeket vállalnak.

Maria Rita Testa: 28 ország statisztikája: mind az alacsony végzettségű, mind az érettségivel rendelkező, mind a felsőoktatást végzett fiataloknál, a két gyermekes családmodell a cél.

Az osztrák kutató szerint több fázisban jutnak el a párok a gyermekvállalás kérdéséhez

–          Az első lépcső a kapcsolat elején a gyermekvállalási hajlandóság. Akarnak-e egyáltalán és mennyi gyermeket?

–          A második fázis, amikor megszületik az első utód és dönteni kell, hogy szeretnének-e másodikat, harmadikat vagy negyediket.

–          A végső fázis pedig, hogy összesen hány gyermeket vállalnak.

Magyarországon a családmodell a statisztika szerint a következőképpen áll fel:

A fiataloknál megjelenik a házasság iránti vágy, megszületik a szándék, megvalósul a házasság. A magyarok a közös élet kezdetén szeretnének elköltözni a szülői házból és saját otthonban, külön életet élni. A gyermek kérdése is egyértelmű: szeretnének a párok, az egyetlen kérdés, hogy hány gyermeket. Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy a tanulmányok befejezése után hajlandóak csak a gyermekvállalás kérdéséről beszélni párjukkal.

Csépe Valéria: „Ma szendvics generációban élünk: alul a nagyszülők, felül a gyerekek és középen a szülők”

Az MTA volt főtitkár-helyettese szerint a női kutatók és a felsőoktatásban dolgozó nők nincsenek könnyű helyzetben. Nem tudnak három évig otthon maradni a gyermekekkel, hiszen a tudományos világ változik és lépést kell tartani a fejlődéssel. A kutatók nem tudják évekre otthagyni a laboratóriumot vagy a tanulmányaikat.

Úgy véli fontos, hogy családon belül megtalálja a férfi és a nő az egyensúlyt. Le kell ülni és megbeszélni, hogy ki mit vállal a hétköznapi és gyermekekkel kapcsolatos teendőkből. A családi életet meg kell tervezni, pontos naptári beosztással kell működtetni. A minőség és a mennyiség megfelelő aránya és az átláthatóság viszi előre a családot – tette hozzá Csépe Valéria.

Székely András: „Tisztázatlanok a női-férfi szerepek. Vissza kell térnünk a hagyományainkhoz: a férfi igazi férfi legyen, a nő pedig igazi nő”

A Népesedési Kerekasztal koordinátora szerint a férfiak elvesztették a férfiasságukat. Elbizonytalanodtak, hogy mikor tesznek jót: ha a nőknek segítenek a házimunkában, vagy ha csak férfiaknak való munkákat látnak el a ház körül. Székely András szerint a kiegyensúlyozott kapcsolat a párok közti párbeszédtől függ. Attól, hogy a feleknek mire van igényük. Mostanában többször felmerül a kérdés, hogy mitől férfi a férfi és egy nő mikor tekint úgy rá, mint a teremtés koronájára. Példájában egy fiatalon nyugdíjazott embert említ, aki a visszavonulását követően csak házimunkát látott el otthon. A felesége azonban 4 év múlva elvált tőle, hiszen nem egy háztartási alkalmazotthoz ment hozzá, hanem egy férfihoz.

Úgy véli, ha szakítunk a hagyományainkkal, az nagy veszélyeket hordoz magában. Ezzel nem azt állítja, hogy a nőknek a konyhában a helyük, amíg a férjek dolgoznak, de néhány alapvető szabályt nem szabadna átlépni, mert felborul a nemek közti egyensúly. Ez pedig káoszhoz vezet majd.