CSOK után NOK? Itt van még egy lakásvásárlás-támogatás!

Most, hogy már egészen jól megszoktuk a CSOK mozaikszót, elkezdhetünk megbarátkozni a NOK-kal, azaz a Nemzeti Otthonteremtési Közösség fogalmával, amelyhez a törvényt március közepén fogadták el.

A Nemzeti Otthonteremetési Közösség ötletét egy angol kezdeményezés, a building society (kb. építkezési közösség) adta. Ennek az a lényege, hogy minimum 10 éven át egy meghatározott havi összeget fizetünk egy közös kasszába, s az összegyűlt pénzből tagként idővel – sorsolás útján eldöntve – új lakást vásárolhatunk.

Vegyünk egy példát, hogy érthetőbb legyen a módszer: bekerülünk egy 20 millió forintos nok-ba, azaz építési közösségbe (mivel ilyenből sok lehet, és mindegyik más-más összeget határoz meg felső határként). Elkezdjük befizetni a havi összegeket, majd, amikor eltelik a futamidő 20 százaléka (10 évnél tehát két év), megkezdődnek a rendszeres sorsolások, amik eldöntik, ki kapja meg az adott időben összegyűlt pénzt, és vehet lakást belőle.

A rendszer hátránya, hogy lesz, aki 2 év után jut lakáshoz, de lesz, akinek egy egész évtizedet kell várnia. Kicsit úgy, mint annak idején Trabantra meg vonalas telefonra. Viszont a NOK-törvény értelmében a befizetők 30 százalékos, legfeljebb 300 ezer forintnyi állami támogatást kaphatnak, ami hónapra lebontva 25 ezer Ft. És itt jön a fő változás, hiszen ezt az egész rendszert azért vezették be, hogy megszűnjön a lakástakarék kizárólagos uralma, azaz, szebben fogalmazva legyen már egy versenytársa a lakástakarék-rendszernek.

Az előbb említett NOK-támogatáshoz viszonyítva a lakástakarék mindössze évi 72 ezer lenne (szemben a NOK havi 25 ezrével), tehát máris sokkal kedvezőbb feltételeket teremt. Ahhoz, hogy valaki teljes mértékben kihasználja a nokot, évente egymillió forintot kell befizetnie (ez majdnem havi 84 ezret jelent), ám nyilvánvaló, hogy erre csak kevés család lesz képes, és itt egyelőre a nok hátrányban van a lakástakarékhoz képest, mert előbbinél családonként csak egy szerződés köthető, utóbbinál viszont családtagonként egy-egy.

Hogy tovább bonyolítsuk, a törvény jelenleg lehetővé teszi, hogy először valaki nok-szerződést kössön, majd utána lakástakarékot IS! Fordítva viszont nem szabad, az büntetendő, bár valószínű, hogy ezen változtatni fognak. Jelen pillanatban tehát, ha ügyesek vagyunk, akkor MINDKÉT lehetőséget kihasználhatjuk és mind a lakástakarékból, mind a nokból hozzájuthatunk állami támogatáshoz.

NOK vs LTP

Nézzük, mire használható a NOK és az LTP. A NOK-ból származó pénzt kizárólag új építésű lakás vásárlására költhetjük. A befizetések 30 százalékát kapjuk meg állami támogatásként, ami évente maximum 300 ezer Ft, és egyedül a házastárs szerződésével növelhető ez az összeg. A NOK-nál a maximum futamidő 10 év, a befizetés csökkentését nagyon nehézzé tették, a szüneteltetése pedig egyáltalán nem lehetséges, ha valakinek romlik az anyagi helyzete. A futamidő lejárta előtt nem lehet hozzájutni a pénzünkhöz, hitelt pedig ugyancsak nehézkes mellé felvenni. Az ingatlanvásárlás időpontja nem meghatározható, már csak azért sem, mert a közösség tagjai sorsolással jutnak lakáshoz. Gyengesége még a nok-nak, hog nincs garancia a befizetett összegre.

Ezzel szemben a lakástakaréknál, noha jóval kevesebb a támogatás, sokkal nagyobb a biztonság és a szabadság. Legalábbis egyelőre. Ugyanis, az LTP-ből származó összeget új ingatlan vásárlása mellett használtra is költhetjük, ahogy szabadon felhasználhatjuk felújításra, korszerűsítésre, bővítésre, műszaki eszközök vásárlására és lakáscélú hiteltörlesztésre is. A befizetés 30 százalékát kapják meg a szerződők, ami évente 72 ezer Ft (legfeljebb), viszont minden családtag szerződhet, nem csak a házastárs.

A minimális futamidő az LTP-nél négy év, és szabadon lehet a befizetések havi összegét csökkenteni, növelni, sőt, akár szüneteltetni is, ha épp úgy alakulnak a dolgok. A futamidő lejárta előtt is hozzá lehet jutni a pénzhez, és hitelt is könnyedén lehet mellé felvenni. Az ingatlanvásárlás ideje pontosan meghatározható, garancia pedig van a befizetett összegre.

A legnagyobb kérdés azonban nem is ez, hanem az, hogy mi történik, ha valaki a közösség tagjai közül egyszer csak nem tudja, vagy nem akarja tovább fizetni a havi összeget? Hiszen, mivel közösségről beszélünk, itt mindenki függ mindenkitől, hatalmas a felelősség egymásra nézve. Ha viszont egy tag nem fizet, vagy nem teszi azt rendszeresen, azzal a többiek lakáshoz jutási esélyét is csökkenti, mivel miatta nem fog összegyűlni a soron következő kisorsolt számára a lakás megvásárlásához szükséges összeg. A törvény ilyen esetben lehetővé teszi az azonnali végrehajtást, a kilakoltatást és az ingatlan árverezését, ezzel azonban a többiek nem jutnak előbbre.

Különös helyzetet teremt az is, hogy akinek több pénze van és többet fizet be havonta nok-tagként, az a többiekkel szemben előnyt élvez, tehát hamarabb kisorsolják és hamarabb juthat ingatlanhoz is, viszont, mivel az állami támogatás összege maximált, előfordulhat olyan helyzet, hogy hiába fizettünk be nagyon hamar egy csomó pénzt, és állunk a lista élén, mégsem jutunk lakáshoz, mert a többiek annyival kevesebb pénzt fizettek be.

A fentiekből jól látható, hogy noha a nok valóban megjelent a piacon, mint alternatíva az ltp-hez képest, a magasabb állami támogatás mellett egyelőre igen kevés előnye van, így valószínűleg lesznek még törvényi változtatások, hogy vonzóbbá tegyék a nokot a potenciális ügyfelek számára.

Az első nemzeti otthonteremtési közösségek tavasz végén, nyár elején jöhetnek létre, bár addig még hátravan jó pár tennivaló, hiszen a nok-törvénynek egyelőre nincs végrehajtási rendelete, és számos dolog nem tisztázott a gyakorlati működést illetően. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a valós működés 2017-ben kezdődhet meg.